Esik csak esik a hó, fedi a tájat, mint a paplan.
A kicsi tanyák ablaka alóla kivillan.
A távolban haragos kutyák hosszan ugatnak.

Nyugalmas csend ül a tájon.
Néha egy szarkakárogás
tör utat e csendbe kiáltón.

Otthonom a biztos váram,
ahol napi gondom nem nyom.
Itt a melegség árad
minden méteren, bútoron, ágyon.
Otthonom a szépségnek vára,
hol a szeretet át nem oson.
hanem mint a szerelmes álma
megtapad minden csókunkon.

A jó zene irányít,
szívet, lelket jóra nyit.
A jó zene nevel,
szívet, lelket növel.
A jó zene lélekben nemesít,
fejleszti a nemes emberit.
A jó zene egekbe emel,
szeretetre és jóra nevel.

Tüzes teste
dal a lelke,
színe selymes,
íze testes,
fínom léte
asztal éke!
A bornak pohara
a jókedv forrása,
az ital varázsa
lánycsók cuppanása!
Bort a pohárba, bút a kukába!
Íze, illata
jó bor sajátja.
Bátran kiáltva
zengném világba:
jó bort a pohárba,
csókot az arcunkra!
Vidító dalokat ajkunkra!
Fújja, fújja, ki ...

Ebben a tavaszias télben
ablakunkból a kertünket nézem,
melynek napsütötte szegletében
hóvirág ring a gyenge szélben.

Sajnállak, kis hóvirág! Messze még a tél vége!
Ennek a korai melegnek meglesz még a böjtje,
amikor mindent a tájon fehér hó takar be!
Így múlik majd el a korán jött tavasznak a léte!

LEGYEN VISSZAHÍVHATÓ AZ A HATALOM,
AMELYIK NEM SEGÍT A FIATALOKON!

Amelyik nem épít lakást, házakat,
Csak megfogalmaz ámításokat,
Erkölcsi züllésbe taszítva a fiatal párokat!

A fiatal lány s fiú, örömre vágyik!
Saját lakásra egyik se számít.
Nincs beruházás, ha hitelt vennének fel,
A hitel, a kamat oly magas! -
A félig - kész ház, ...