Évek óta csak menekülök az élettől.
Menekülök még az árnyékomtól is, hogy ne találjanak rám.
De ez már a múlté – évszázadok óta a sötét semmi az otthonom.
Ez az én életem, ez az én büntetésem.
Sosem ...
Menekülök még az árnyékomtól is, hogy ne találjanak rám.
De ez már a múlté – évszázadok óta a sötét semmi az otthonom.
Ez az én életem, ez az én büntetésem.
Sosem ...
Olvasták: 21
Az Ön versének a helye...
Lehull az utolsó reményszilánk az égről.
Nincs több remény már. Búcsúm a
széllel tovaszáll. Búcsúzom én is
tőletek, bánatosan. Ideje mennem,
mielőtt elnyel az üres, néma határ.
Így hát ...
Nincs több remény már. Búcsúm a
széllel tovaszáll. Búcsúzom én is
tőletek, bánatosan. Ideje mennem,
mielőtt elnyel az üres, néma határ.
Így hát ...
Olvasták: 27
Téged nézlek, kedvesem,
álmod közben csendesen.
Téged látlak éberen,
lépkedni az ébenen.
Tumor vagy a szívemen,
burjánzó és idegen.
Tövis vagy a lelkemben,
én mégis szeretlek.
Életünk egy szédítő,
piruettre ...
álmod közben csendesen.
Téged látlak éberen,
lépkedni az ébenen.
Tumor vagy a szívemen,
burjánzó és idegen.
Tövis vagy a lelkemben,
én mégis szeretlek.
Életünk egy szédítő,
piruettre ...
Olvasták: 64
Hazugságok szövőszékén készített,
képmutatással díszített viselet.
Valóságnak, szépnek tűnő szavak,
melyek nem hallhattók — elviselem.
Az égiek balladája, szóba öltözve,
kíméletlenül igazságot ...
képmutatással díszített viselet.
Valóságnak, szépnek tűnő szavak,
melyek nem hallhattók — elviselem.
Az égiek balladája, szóba öltözve,
kíméletlenül igazságot ...
Olvasták: 31
Elnehezült sóhaj, melyben békélni vágyó
derengést suttog a keserű kétség.
Lélekviharként tombol az ég szövetén
az emlékekből épült, örvénylő énkép.
Magányra kárhoztatott szélmalom,
mely illanásból ...
derengést suttog a keserű kétség.
Lélekviharként tombol az ég szövetén
az emlékekből épült, örvénylő énkép.
Magányra kárhoztatott szélmalom,
mely illanásból ...
Olvasták: 33
Reszkető kéz, mely pillanatra megmelegedne
a boldogság illúziójának hideg tüzében.
Ki nem hunyó gyertyaként fénylenék a
poros polcok elfeledett, fagyos sötétjében.
Távolba néző, kámforrá halkult csend,
melyben a rút igazság ...
a boldogság illúziójának hideg tüzében.
Ki nem hunyó gyertyaként fénylenék a
poros polcok elfeledett, fagyos sötétjében.
Távolba néző, kámforrá halkult csend,
melyben a rút igazság ...
Olvasták: 42
