Koporsón koppanó hantok,
Könnyben ázó arcok.
Lélekharang kong,
Szívem szorong.
Koporsóban anyám fekszik,
Apám imádkozik,
Szomorú hit.
Feláldoztalak
Magányom szűzi oltárán,
Emlékek szárnyán elszálltál.
Visszavártalak
Kedves árnyalak,
Sírba hanyatló halott.
Ibolyaillatot sodor felém a szél,
Álmaimba botlok, mióta ...

Miért, hogy annyi ember
árnyakat elfelejtett,
fényeket elfelejtett,
s lengeti üres lelkét,
a semmit: mindenét?

E talányt meg nem fejtem,
még ha jönne is évsor
a régi évsorokra,
s könnycseppes csillagokra
osztana volt mesét..

Már nincs is kinek írnom, -
ha írok, csak magamnak,
lét-kunyhócskán két ablak,
látókat ...

Harang hangokban sokszor ott a bánat,
lemondó dél és süllyedő vasárnap,
ahol a haldokló imák reménye
hull, hull lelkét elvesztett messzeségre.

Egy évtized sor ment el máig bennem,
de már a kezdeteknél felismertem:
az égtemplomok szívben megbújt búját
gyakran töviskoszorúk koszorúzzák.

Te nem ismerted fel, máig? Csodálom.
A te ...

Őhozzá szólok én, lelkem mélyéből,
Könnyes szemem, hervadt testem,
Jelzi létem fájdalmait,
És mint eltévelyedett vándor,
Keresem a kiutat szívem gyötrelmeiből,
Szenvedés, mely úgy érzem, sosem ér véget

Hétköznapi pszichológia…

Olyan érzésem van, hogy a lélek-hidegben egyedül vagyok.
Az érzés és a tudat kicsípték a lelkemet.
Bennem burjánzanak és eluralkodnak az éjsötét fagyok,
De,
Nem szeretném, mégis cipelnem kell a terhemet

Körülvevők vannak szép számmal, mégis fájón... egyedül vagyok.

Vecsés, 2017. június 18. – Kustra Ferenc ...

Gyűlölet,elkeseredettség, és harag,
S mindenki csak rajtad kacag..
Úgy érzed nem vagy más csak hanyag,
S könnyeid már folynak mint a patak..

Napról napra csak gyűlik és gyűlik,
S hiába gyűlt már össze, hiába bűzlik..

Csak rakják, és nyomják a tűzig,
Míg szívverésed meg nem szűnik!
Utána már csak az anyát fűzik..
Míg ő is ...