Elmerülök gondolataimban,
Amelyek foszlányokként itt maradnak.
Elmennek mellettem a sok idegen,
De csak te maradj, ha okozhatok örömet.
Elmerülök a Duna mély vízébe,
Ahol vár rám egy gyönyörű élet, mely szebb.
Várj meg, mire az én kezem a kezedhez ...
Amelyek foszlányokként itt maradnak.
Elmennek mellettem a sok idegen,
De csak te maradj, ha okozhatok örömet.
Elmerülök a Duna mély vízébe,
Ahol vár rám egy gyönyörű élet, mely szebb.
Várj meg, mire az én kezem a kezedhez ...
Olvasták: 19
Az Ön versének a helye...
Mégis miért engem hibáztatsz?
Mikor végig az úton veled haladtam.
S megöl az a hiányod, bennem űrt hagyott:
Részekre szakadok, elfutok, amely visszarakott.
Mégis miért gondolsz engem bűnbaknak?
Miközben a te utadat végig tapostam.
S a lelkemet kidolgoztam, hogy neked jobb legyen:
De ...
Mikor végig az úton veled haladtam.
S megöl az a hiányod, bennem űrt hagyott:
Részekre szakadok, elfutok, amely visszarakott.
Mégis miért gondolsz engem bűnbaknak?
Miközben a te utadat végig tapostam.
S a lelkemet kidolgoztam, hogy neked jobb legyen:
De ...
Olvasták: 12
Csillag lettél az égen, mely utat mutat nekünk.
Amíg csak élünk, te itt maradsz velünk.
Hiányod fájdalom, de emléked áldás,
Szívünkben nem lehet soha az elválás.
Fényed kísér az éjjelen át,
Nem oltja ki semmi a gyertyád ...
Amíg csak élünk, te itt maradsz velünk.
Hiányod fájdalom, de emléked áldás,
Szívünkben nem lehet soha az elválás.
Fényed kísér az éjjelen át,
Nem oltja ki semmi a gyertyád ...
Olvasták: 26
Nehezen fogom fel, mi történt velem,
hogy miért olyan nehéz a jelen.
A múlt gyönyörű volt nekem,
Mert nem törölt ennyi könnyet a kezem.
Keresem a békét, mit nem lát a szemem,
próbálom hagyni a zajt, mert az egyre idegen.
Elengedem a súlyt, kint hagyom a ...
hogy miért olyan nehéz a jelen.
A múlt gyönyörű volt nekem,
Mert nem törölt ennyi könnyet a kezem.
Keresem a békét, mit nem lát a szemem,
próbálom hagyni a zajt, mert az egyre idegen.
Elengedem a súlyt, kint hagyom a ...
Olvasták: 38
Ahogy a mákszem
lehull a földre —
mintha élne…
én vagyok benne.
Hull, hull a kétség,
s az ég…
mintha… hiszen…
most is kék. De ég!
még mindig az ég…
elég? Vagy kell még?
Hullanak
a régi ...
lehull a földre —
mintha élne…
én vagyok benne.
Hull, hull a kétség,
s az ég…
mintha… hiszen…
most is kék. De ég!
még mindig az ég…
elég? Vagy kell még?
Hullanak
a régi ...
Olvasták: 85
Fekete a felhő, mi felettem lebeg,
az én szívem oly sötét a tiédhez.
Csak annak nyíltam meg, ki igazán törődött velem,
romok közt lépkedtem, bánatomba merülve.
Nincs, ki úgy bánna velem, mint te.
Sötét hely, bús város, te ...
az én szívem oly sötét a tiédhez.
Csak annak nyíltam meg, ki igazán törődött velem,
romok közt lépkedtem, bánatomba merülve.
Nincs, ki úgy bánna velem, mint te.
Sötét hely, bús város, te ...
Olvasták: 118
