a víz felett
nádlebegés
úszó körök evezőszárnyú madarak és mélyárnyékú fák
a víz felett
csöppnyi bogarak szép tükörhalála
és újra
evezőszárnyú madarak
és árnyék-óriások
a víz felett
mézeskalácsmosolyok
felcsapódnak a tündérhalak
evezőszárnyú madarak élvezik a levegő szerelmét
szitakötő-szemek
a víz felett ...

Mi igazán fáj: a széttört varázslat,
amely egész volt, s többé nem lehet.
Darabkáit a szél sötétbe fújja,
s visszakoldulja az emlékezet.

Koldulom én is, de velük mit érek?
Megperdülnek gerle-búgócsigák
zöld tornyokon és hangjuk hull a kékre:
mit ér-mit ér-mondd, mit ér a világ?!

Tényleg: mit ér? Tudjuk, de nem akarjuk ...

Jobb, hogy ha nem veszi vállára
az ember az egész nagyvilág
gondját, merthogy megbolondul, ám
ha semmivel sem törődik, már
a teljes emberi mivoltát
teszi könnyelműen kockára…

Köztulajdonná
lesz, aki vállalja a
köz szolgálatát.

Ma már a börtönben is sportolhatnak
a rabok. Egy elítélt dologtalan
alak jelentkezik a börtönőrnél,
ő is szívesen sportolna. \"Őrködjél

te itt, de én kijutok hamarosan\" -
gondolta magában hősünk, majd
elkezdett fekvőtámaszozni. - Halljam
csak, mit szeretne sportolni? – faggatja

a börtönparancsnok. - Három
sportágban ...

Különös fény messzi tájról
súgja felém a láthatárról
a dalt...

Szép szólamú ének,
mint az álom lebeg,
s ott áll magában előttetek,
a fény és a láz.
Csak várja, hogy elkapják
fáradt karjaid.

A magányos bogárhad
a szellőkben kering,
azt hiszed köztük vagy,
de zuhansz már megint.

Mint meddő tünemény
szemed ...