Libbent a szoknyád, ó, Barbara,
Pont nem arra néztem, én marha.
Életpillanat volt,
Mi nem halmozódott.
Férfiembernek, úgy fáj ez ma.

Csak jöttél velem szemben Böske,
Csinosságod… látókörömbe.
Élmény volna veled,
Sütizni, ha eszed,
De, Te buszhoz mentél eleve.

Együtt kéne ülnünk, úgy vágytam,
Presszóban társra… nagyon ...

Táncosnő a lányom

Lilike lila lepelben lejtett,
A tömeg tapsolni nem felejtett,
siker sorozat láttán
szemem könnyeket ejtett.
Tehetségével élve
táncosnőnek termett.
A zene ütemére
boldogan lebegett,
akár a kismadár szárnyán,
fény szikrázott alakján
színházak színpadján.
Gyönyörködtem,
ajándékul küldte őt nekem
a boldog ...

Szó szót követ
Az úr uralkodik,
a szolga szolgálja urát,
feje felett lát aurát.
A portás port ás,
a hasonmás hasonló, de más.
A poroszló porosz lovon behajtó.
A vendéglős vendége lő,
áldozata egy vendég nő.
Vállat von a vállalkozó,
két váll ugyan mire való?
Vezető övezet
kap a vezetőktől köveket.
Jönnek a követek,
engem ...

A Húsvét tavaszi ünnep,
a nyulak is ünnepelnek.
Ők hozzák a csokitojást,
csokibárányt, nyúlfigurát,
anya veszi boltban drágán,
„nyuszi küldi neked Drágám”.
A gyerekek megtalálják,
élő nyulat simogatják,
hosszú fülét, kurta farkát,
selymes szőrét, puha talpát.
A nyúlnak nincs nyúlcipője,
ha lenne, elfutna messze.
A gyerekek ...

Verset írni felesleges,
olvasásra nincs kereslet.
olvassák a nyugdíjasok,
kik maguk is írogatnak.
Nem ismernek műfajokat,
a témáik sablonosak:
emlékek, szerelem, tájak,
öregen nosztalgiáznak.
Nem költészet, rímes sorok,
dicsekvések és panaszok.
Nincs itt helye kritikának,
sértegetésnek, bántásnak.
Ha nem tetszik a vers, hallgass,
Te is ...

Gyermekkoromban, egykor, régen
pajtásaimmal játszottunk a téren.
Virágot szedtünk, lepkét kergettünk,
a homokdombon hemperegtünk.
Nem voltak drága játékszereink,
Ugrálókötél és labda voltak kincseink.
Mocsaras tájon zsombékon ugráltunk,
az éles sás gyakran elvágta lábunk.
Ha megéheztünk, bogyókat ettünk,
a szederfákon gyümölcsöt ...