Táncosnő a lányom

Lilike lila lepelben lejtett,
A tömeg tapsolni nem felejtett,
siker sorozat láttán
szemem könnyeket ejtett.
Tehetségével élve
táncosnőnek termett.
A zene ütemére
boldogan lebegett,
akár a kismadár szárnyán,
fény szikrázott alakján
színházak színpadján.
Gyönyörködtem,
ajándékul küldte őt nekem
a boldog ...

Szó szót követ
Az úr uralkodik,
a szolga szolgálja urát,
feje felett lát aurát.
A portás port ás,
a hasonmás hasonló, de más.
A poroszló porosz lovon behajtó.
A vendéglős vendége lő,
áldozata egy vendég nő.
Vállat von a vállalkozó,
két váll ugyan mire való?
Vezető övezet
kap a vezetőktől köveket.
Jönnek a követek,
engem ...

A Húsvét tavaszi ünnep,
a nyulak is ünnepelnek.
Ők hozzák a csokitojást,
csokibárányt, nyúlfigurát,
anya veszi boltban drágán,
„nyuszi küldi neked Drágám”.
A gyerekek megtalálják,
élő nyulat simogatják,
hosszú fülét, kurta farkát,
selymes szőrét, puha talpát.
A nyúlnak nincs nyúlcipője,
ha lenne, elfutna messze.
A gyerekek ...

Verset írni felesleges,
olvasásra nincs kereslet.
olvassák a nyugdíjasok,
kik maguk is írogatnak.
Nem ismernek műfajokat,
a témáik sablonosak:
emlékek, szerelem, tájak,
öregen nosztalgiáznak.
Nem költészet, rímes sorok,
dicsekvések és panaszok.
Nincs itt helye kritikának,
sértegetésnek, bántásnak.
Ha nem tetszik a vers, hallgass,
Te is ...

Gyermekkoromban, egykor, régen
pajtásaimmal játszottunk a téren.
Virágot szedtünk, lepkét kergettünk,
a homokdombon hemperegtünk.
Nem voltak drága játékszereink,
Ugrálókötél és labda voltak kincseink.
Mocsaras tájon zsombékon ugráltunk,
az éles sás gyakran elvágta lábunk.
Ha megéheztünk, bogyókat ettünk,
a szederfákon gyümölcsöt ...

A mese-erdőben
tündérek táncolnak,
koboldok tombolnak,
vad tivornya támad,
mesék népe lázad.
Henteregnek, hancúroznak,
hangoskodnak, civakodnak,
nyilvánosan párosodnak.
Szégyentelen népség,
hol itt a tisztesség?
Felvonulnak az állatok,
karmolnak és ordítanak,
rendbontókat pusztítanak.
Tökéletes béke,
a mesének vége.