Szívem hevíti, nyelvemet feloldja,
Mi termett lankákon, félédes borocska.
Isteni nedű kiszáradt torkomra,
Lelkem a gátlásait azonnal ledobja.

Főképp, ha vidám társaságban töltöm,
Én az időm, a bort meg a pohárba.
Mehet a csudába a világ ...

Ha itt hagynálak kérlek szólj rám,
ne rontsam el borral a szódám.
Tudom, a fröccsöt meg nem vetem,
ez veszi el mindíg az eszem.

Bár, ha csak az eszemnek kellesz,
akkor ebből már semmi nem lesz.
Na, de tegyem félre a tréfát,
ejtsük ezt a sikamlós ...

Ma egy pörköltet készítünk.
Marhából lesz nem tévedtünk.
Egy nagyon fontos összetevő:
Jó vörösbor a megfelelő.

Előkészülök, közben kortyolok.
Hejj!, de jók a magyar borok!
Lásson akkor az ember neki,
míg közben a bort ...

Mennyei körbe fények

Állok, Állok. Állok!
Állok egyedül...
Egyedül állok a sötétben.

Az éjszakában magányosan.
Viharfelhő közeleg.
Alakom elveszik a bajba.

De már nem futok.
Már nem menekülök tovább.
Csak állok!

A téren vagyok,
S bámulom a fényeket.
Megvilágítják az arcomat.

Eleinte a cirkuszt ...

A halhatatlan semmi sérelme,
Fekete bárányok védelme.

Vihar a völgy felett,
Villám a fény helyett.

Elveszett illúziók szele.
Tükörképek neve.

Káprázatos éhség,
Néhai szépség.

Meztelen örök féreg.
Holt lelkeket én kérek.

Érzéki víziók börtöne,
Egy új világ szentélye.

Mesés ...

Ma vörösbor kell, de nagyon!
Hadd bővüljön látóköröm,
táguljon tudatom!
Keserű napok jöttek hosszúsorban elém.
Végre elűzöm a napok fojtó kísértetét.
Vörösbor kell!
Az Isten sugallja, -szinte.
Vérvörös nektárt kínál,
a rejtekadó pince.
Iszom!
Megigazulnak agyamban a régi mondák, regék.
Vörösborba fojtom ...