Csodálatos szépségük még látszik az estében.
Bár lassan befedi Őket az estnek tompa fénye,
de ma még megmutatják ragyogó szépségüket,
majd betakarja az éjszaka sötétje lényüket.

Halász István
Rózsavölgy, 2018. július 03.

Ahogy a virradat fölém hasalt és beborított,
Éreztem én, hogy egy jó és új napot kezdek legott.
A bömbölő csend is segített és nagyon kacagott…
*
Fénytől lett hajnal,
Csend lett a reggel ura.
Új nap és remény.
*
Világosodik,
És a Hold eltűnőben.
Ásító reggel.
*
Mindenki felkel,
Test után lélek ébred.
Látszik, jó nap ...

Élet és sírás...
Lélegezz és lélegezz!
Rideg valóság.


Vecsés, 2014. április 5. – Kustra Ferenc - Salina Summer: Lélegezz c. verse ihletével, hozzászólásként.

Vízió a hátralévő időről… vagy a végről?

Az én vonatom, már elment, láthatod, ülök reménytelenségbe
Éppen, hogy fönt vagyok az utolsó kocsi, fékező fülkéjébe,
Ahol tekingetek, de nem látok, csak a hátra végtelenébe…

Szív
Szorong,
Gondolat
Jövőt kutat.
Mennyi van hátra?

Életem kereke forog,
Hátralévő semmiségbe ...

Ezüstösen csillan a felkelő Napnak ragyogó fénye a sok levélen,
majd lassacskán fokozatosan szétterül minden növényen, az egész kerten,
Az ébredő Napnak erősödő fénye így űzi el az éjnek sötét árnyát.
Ezzel váltja fel ennek a napkeltének gyönyörűsége az elmúlt éjszakát.

10 szavasokban…

Tollamból, ha kifogy a tinta,
Mérgemben, papírra fogom… mint flinta.
*
Fújó szél zenél a villanydróton,
Lefújja, hajszál nem marad kabáton.
*
Lakodalomba jól is lehet lakni…
Persze nem kell, kezet letaposni.
*
Mosónő, vasalás után adjusztál.
Meztelen villanykörte nem fokuszál.
Pilóta katapultál.
*
Száraz ...