Húzd az evezőt
(evezős induló)

Ragadj evezőlapátot,
így találsz igaz barátot!
Hollári hollári hó!
Sodor a Körös folyó!

Szálljon a dalunk,
útnak indulunk
siklik csónakunk,
nincs határ!
Fűzfa-árny alatt
csapatunk halad,
béke, nyugalom,
csordogál.

Tajtékot verő,
páros evező,
ágak recsegőn ...

Bárányfelhők fenn az égen.
Pásztoruk a fújó szél maga.
Vonulnak ott fenn a légben.
Alattuk van a szép nagy róna!

Lentről nézve szép e látvány.
Érdekes ez a felhőkép.
A Nagyalföldnek láthatárán
tűnik el ez a szép égi kép.

Eltűnik? Dehogy! Megújul.
Folyton előjön.
Szüntelenül alakul.
Fény csillan a felhőkön.

Ez a ...

Felhőtlen az ég! Tiszta a lég!
Eső után van e szép vidék!
Minden szebb, minden élénkebb lett!
Az egész táj szép reggelre ébredt!

Reggel van. Végre nincs eső!
Az egész táj ébredező!
Vadgalamb búg távolabb
színét adva e hangulatnak.

A Hajdúság felébredt.
Itt-ott még az esőnek
a nyomai látszanak.
Ezek lassan felszáradnak.

Ó Puszta! Hatalmas, határtalan Rónaság!
Dühödt szél uralta vég nélküli pusztai világ!
Erősen fúj jobbról, balról! Dühének nincs határa!
Indulatosan támad rá e szépséges világra!

De ez nemcsak hamis, csalfa látszat.
Nagy ereje van a szél rohamának,
mely lehet, hogy idővel elfárad.
Az égen sötétszürke felhők állnak.

De íme a szél ...

Álmaimban Kedves
újra itt vagy velem,
tegnapnak hitt emlék
szakadni képtelen;

tetten ért pillanat,
boldognak hitt évek,
- régen elfogadtam-
csak Téged idéznek.

Gondolatomban laksz,
néha még fáj nagyon,
úgy hittem, idővel
múlik a fájdalom.

Régóta ábránd vagy
mit szül a képzelet,
de álmaim nélkül ...

A részekben lehet öröm vagy bánat,
pillanatnak, percnek bókolnak ők,
de az Egészben mindig szomorúság.
Az Egész mindig érzi az Időt.

Az életem látom részekre hulltan:
részlet sötétlik, részlet felragyog.
Olyan, mint másé: minden részleten túl
Egész legyint. Legyintek, hallgatok.

Hány mímeli: az Egészet nem érti,
vagy csak a ...