Édesanyám varrónő volt.
Kattogott - zakatolt a gép.
Ha nagy néha kellett egy folt,
általa lett az újra ép.
Egy életen át alkotott
ruhák siklottak, susogtak.
Szívemben mély nyomot hagyott,
mert csodává alakultak.
Csak szabott - varrt és remekelt.
Sokszor gépnél lelt rá a hold.
Így várta, míg a nap felkelt,
mert az éjszaka rossz kobold.
A ...

Ideje van a szónak,
ideje van a hallgatásnak.
Ideje van a jónak,
ideje van a rossznak.

Ideje van a tanulságnak,
a rosszat mindég jóra fordítónak.
Ideje van a baráti szónak,
a jobbító szándékoknak.

A jónak az életben győzni kell
mindég a szeretet eszközeivel.
A szeretetnek is győzni kell.
Neki viszont a jóság ...

Rózsáink pompáznak a nyári napfényben
tündökölve a kertünkben teljes szépségükben.
Szívet-lelket töltenek fel a létezésükkel,
gazdagítják a világot szépségélményükkel.

Kifejezik a kertész szép szívét,
a szépség iránti igényességét,
munkájának páratlan értékét,
tiszta, őszinte szépséggel telt lelkét.

A gyönyörű, ...

Levetkezett gondolataimat,
csábítja gyötrelmes kérdőjel.
Felijedvén.
Nyugalmas, üres kozmoszában..
Riadt testemen megfeszülten,
ébredvén a sivár valóságban.

Félelemtől görcsös ujjaim
nyúllanak érted oda,
ahol az árnyad fehéren éled.
Majd merülök lassan mint fájdalmaim..
Fuldoklón,ahol a kétség felébred.

Koldusnak ...

Ázik a táj, folyton esik.
Így van ez reggeltől estig,
majd estétől reggelig.
Az ég felhőktől szürkéllik.

Most kiadós esőtől ázunk,
majd a hőségtől eltikkadunk.
Ilyen az időjárásunk:
sosem azt adja, mire vágyunk.

Halász István
Rózsavölgy, 2016. július 16.

Mikor minden a feje tetejére áll,
s hullik szét körötted minden..
A kétségbeesés s könnyeiden át,
úgy érzed erőd sincsen.

Rejtett kincseid ásd elő!!
Nem látva vak. Te, ki vagy..
Élet bohócát jól fenéken ragadni,
majd csendben ringasd magad.

Felfordult világ közt,
az ezernyi megpróbáltatás..
De Te könnyedén,nem feladva..
Feleded ...