Hozzád tartozom, mert értem jöttél Jézusom.
Bűntenger mélyén ismertem Rád,Királyom.
Mi mást tehettem eléd,mint terhelt éltemet,
És ezt úgy fogadtad,mint legdrágább kincsedet.

Ítéletem helye lett királyi trónusod,
Keresztre akasztod igaz,tiszta palástod.
Gyarló életemet,ó mennyire szereted,
Súlyos szögeimet a testeden ...

A képek szigorú komorságát
oldja egy zsivajgó, élénk gyereksereg.
Nem lesz rosszabb a képek hangulata,
ha megragadja a gyermeki képzeletet.

A képek értéke így is csak egyre több lesz,
ha rájuk is nevelő hatást tudnak gyakorolni.
Hiszen a jövő közönsége belőlük lesz
és a szépre nevelést sohasem szabad abbahagyni!

Elterveztem megtaláltam
első pillanat ahogyan én láttam,
ázott vakarcs a paták között
az én pulyám lett a puli kölyök.

Karjaimban hoztam haza,
reszketett mint a kocsonya
idegen volt minden neki
a tuja lombja mögül órákig nem jött ki.

A név választás nehéz kérdés
bevillant a pata érzés,
lovardában patkó hegyek
Patkó ...

Pattog, pattog a labda,
Pöttyeit hátrahagyva.
Pattog a lépcsőn , a járdán,
Majd megáll egy fánál.
Nincsenek pöttyei,
Újakat kell festeni.
Pirosat sárgát,
S újra pattog a járdán.
Pöttyös a járda,
Piros meg sárga.
Pattog a lépcsőn,
Megfogni késő.
Pattog a fűben,
Gurul a réten.
Majd felszáll az égbe.

Sínpár, melyen zörögve robog a villamos
Úgy feszülünk te meg én, mint két párhuzamos
Végtelen közel vagy, mégis végtelen távol
Lelkünk összeér, félve reszketünk a vágytól
De találkozunk egykor, majd a végtelenben
Ebben erősen hiszünk, akár az Istenben.

Szigetnyelven, sziklák között, barlang szája mellet,
Döglött sirályt találtam én, lapost, és fehéret.
Kósza szél lengeti tollát, szomorú a látvány,
És van még egy halom szemét is a szegény párán!

Hányingerem elfojtom én, kemény vagyok, s edzett,
De ez esetben nem vágyom rá- itt fogni a percet!
Tűnjön tova e csúf látvány, mily gyorsan ...