Elmúlott a virágos nyár,
a szívemen a bánat jár,
fájdalmas lett dobbanása,
vérzik minden sóhajtásra.

Szakadj szívem,szakadj ketté,
ne érezzek soha többé,
hulljak le az őszi széllel,
fagyot hozó szürke dérrel!

Ne ébredjek soha fel majd,
akkor se ha tavasz sóhajt,
porladjak az avar alatt,
temetve a bánatomat!

Ne ...

Veled lenni egy látomás talán
Csúszós utakon járni valaki oldalán
Szétfeszített megrepedt mámoros nap
Csillagokban robbant egy fényes hang
Kezemben hirtelen szétfolyik egy tünde kép
Nézlek, Te nem érted szememben a fényt...

Lépések és egy halvány mozdulat
Számzáras lélek fénye vakít
Emberek lámpásokkal jönnek
Fürge férgek kezemben döngnek
átlépni egy kapun és visszanézni
halvány arcotok szétesik,
és hozzám ér minden ismeretlen
guruló könnyeteket lenyalom,
majd eltűnök végleg ha akarom...

Bánatos a távoli erdő és a fák,
leveleik könnyként hullnak alá.
Búcsúztatják a nyári nap melegét,
És szomorúan várják a Tél hidegét.

Én is bánatos vagyok.
Ablakomon kitekintve,
megfáradt fákat,
S az elhullott leveleket látom,
melyek magukra öltik az Ősz színeit
és szőnyegként terülnek el a tájon.

Emlékeimből ...

Hibáztam. Életemben nem először,
Amikor azt hittem, szíved egy tükör,
Önmagamat láttam benned, tévedtem,
Nem vagy olyan, mint én, nem illünk össze.
Lezártam mindent, ami hozzád között,
Végül a halál romjaiba dőlök.

Vergődöm a keserű sorsom alatt,
Feladtam létemet, az álmaimat.
Nem érzem a végét ennek a búnak,
Eldobott ...

Magamat rontom,
ha lázadok.
Rongyolódom.
Elveszti büszke szárnyait
bennem egy sólyom.

Nem repül föl többé.
Szárnyaszegetté válik.
Fájdalom-oltárán
vergődik halálig.