A házak méla, szürke ködén bágyadt, unott fény szűrődik át.
A járdán némán lépkedek.
Az agyam látja a jövőt, a tegnapot, s a mát.
Az égen szürke fellegek
szabadon szállnak ide, majd azon tova, előttük nincsen gát.
Lám egy tócsa, s benne két veréb mossa magát.
Szórakozottan elmerengek.
Ha az életben sok a tócsa, akkor nem mindenki lépheti ...

Lelkemben dac, és csend honol,
érzelmek lánca elsodor;
gyakran eltűnsz, mint esti fény,
mire a hajnal földet ér.
Múltunk nem térhet vissza már,
tündérmesékben hinni kár.

Elém hoz majd a képzelet,
őrzöm a szép emlékeket;
nem várok semmi új csodát,
nélküled indulok tovább.
Talán, ha egyszer visszatérsz,
lelkünk ösvényén ...

Ajándékozni mindent lehet,
vonatot, legókat, füzeteket,
de a szívbéli szeretetet
megadni a fenti tárgyak helyett
mindennél és minden helyett
sokkal nagyobb, fontosabb lehet.
Ez jelentse a szeretetet,
mely mindennél többet jelent!

Ajándékozni mindent lehet,
vonatot, legókat, füzeteket,
de a szívbéli szeretetet
megadni a fenti tárgyak helyett
mindennél és minden helyett
sokkal nagyobb, fontosabb lehet.
Ez jelentse a szeretetet,
mely mindennél többet jelent!

Ugrabugrál a mókus, ide-oda libben.
Farkincája Őnéki jobbra-balra lebben.
Diót talál mókuskánk a sűrű erdőben.
Két mancsába fogja azt, s bontja sebesebben.
A vidámsága harsan szerte az erdőben.

Barátom Sándor lebetegedett,
nett felesége Éva elvitte
az orvoshoz. Férjét leültette
egy székre a rendelőben. - Kincsem,

várj itt, majd beszélek a dokival -
nyugtatta meg a párját. - Segítsen
doktor úr, nagyon beteg Jocika,
szinte hálni jár bele a lélek.

A doki bólogatva jelezte
a hölgynek, minden rendben lesz, kérve
vetkőzzön le ...