Növények a meleg napfényben fürdenek.
leveleiket mutatják a friss fénynek.
Az egész környék lírára ihlető.
Végre itt a nyarat idéző idő!

Eljött a tavasz! A természet újjáéled!
Csak emléke van a nehezen múlt télnek4
Gyönyörű árnyékos helyen verselek
csendes szegletében egy csodálatos kertnek.

Rossz korral, - és korával összetöpped
az ember kedve. Hiheti a többet, -
de kérdi már: más mérlegen mit érne
Kosztolányi Hajnali részegsége?
Jó. Égi bált látott fent élénk Szépen, -
s ki tartotta lent, háza ketrecében?
Be-becsaphatta önmagát, vigyázón,
de intő árnyék átbújt fénytelt zászlón.

Ugat a dog, gőg-palota kövére
ha ...

Óh, mennyire eleven

és őszinte a szerelmed!

Ahogy kiteljesedett,

lett tán kissé rejtelmesebb,



jóllehet kacérságod

időnként jobban kívánom,

mint azt a gyönyört, mámort,

mit szerelmed néha rám ont...

A tatai tó körül sétáltam

beszédes unokámmal, Ákossal, mikor

megelőztek bennünket néhányan.

- Papa, nézd, ők kicsodák? - Futók, akik most



megint körbefutják e meseszép

tavat. Egy óra múlva azután újból

leköröztek minket. Ákos ekként

jelzett felém: - Nézd, csak papa: utánfutók!

Nagy lendülettel megindultam én
a tettekkel telt munkás napok viharos tengerén.
az életem én így képzelem:
nekem jó család és egy jobb munka a lételemem.

Szépséges szirmait kitárja a Napnak,
az éltető, melegítő sugaraknak.
Ám ha eljön az este és a Nap lenyugszik,
minden szirma lassan összecsukódik.