Gyere, pajtás, csatlakozz hozzánk!
Jön a Jövő, hát el ne késs:
ha kolbászból kerítés nem lesz,
- kerül kolbászba kerítés!

Vagy kibontakozunk, ha Julcsa,
s fogyó erőnk megengedi,
vagy a Julcsa fog káromkodni,
hogy minek bontakozott ki!

Ó, szólhatsz bármit, elviseljük.
s vállonveregetünk...habár
volt, hogy ily fickót ...

Istenek köveket dobálnak?
Annyi biztos, hogy hull a kő.
Betört fejek, szétzúzott élet,
földig lehúzó bús idő..

Emberek köveket dobálnak?
Oly biztos, mint hogy hull a kő.
Van ki gyilkos Sorsistent játszik,
s cinkos hada megrémítő!

Sok ballag - s mily ostobán, balgán! -
hulló kövek alá. Nevet
hamis Sorsisten, rút kegyetlen:
- ...

Nyárfákról madárhangok
hulltak: kis fénylapocskák,
csöpp kék csókolta semmik, -
de álmuk csillogtatták.

A hegyek távol voltak.
Mentem, s nem közeledtek.
Párolgott minden: égbolt,
táj, titok, mosoly, könnycsepp,

bánat, mely szívünk húzza
szakadék felé csendben,
szeretetvágy, mi ott van
nemegyszer gyűlöletben,

út, mely ...

Bőrömre cseppen, cseng a hang, -
fűszálnyi szélben vadgalamb.

Két konok kosfej valahol
összekoccan, majd csend honol.

Kék tükörvízben fák sötét
csúcsán gyöngyfelhős messzeség.

Kukorica kakaskodik,
rezgeti zöld farktollait.

Házak. Dombhátak. Holnapok.
Jó bor, jó idő felragyog.

A táj felett sólyomszemek
figyelnek és ...

Boldog vagyok, mert jó adag humorral

áldott meg a Jóisten, így túlzottan

nagy erőfeszítésembe sem telik,

meglássam - észrevegyem az emberi



lényt, bármely fura arc mögött, erre még

kedvvel töltöm az időm: nem veszteség...

Édes nagynéném sürgősen

találkozni akar

velem és üvöltve

közli telcsin ( nagyot hall vagy



két évtizede!), szeretne

venni egy új tévé -

készüléket. - Milyen

márka lehet, kérdezném én,



de belevág nyomban. - Mindegy

milyen, hagyd a hűhót,

lényeg, csak ne legyen

benne semmilyen ...