Köszöntjük a Poema.hu honlapján!

Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!

évszakok

Kiemelt szerzők

1248 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
356 
1966 -
Judosok közt költő,
Költők közt judos.
1213 
1165 
1192 
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)
1225 
1310 
1972 -
Hegyeshalmi lakos.

Legújabb versek

306 
Még benn ülünk. A kandalló varázsa
melengeti a fázós bánatot,
Bovárynét olvassuk egyre-másra,
künn zajlanak a víg vadászatok.

Valahol Pesten, messze, operába'
Puccini zeng ma, s éber vonatok
robognak át a gyémánt éjszakába.
Én itt vagyok, és én itt maradok.

Emlékek szőnyegén rajzolgatok,
s mint levendula, meghitt, régi ...
Olvasták: 993
Részletek
Az Ön versének a helye...
220 
Szeretem szád kesernyés szögletét
s szemed, e kis csatot, mely tünékeny
békéjű, boltos homlokod tövében
úgy csillog, mint zöldes csillagkerék,

és csipkésen hunyorgó, sose tétlen
pilláid, s mosolyod, mikor a lég
sok százezer volttól izzítva ég,
s a lázongó vér fellobog sötéten.

És szeretem hosszúra nyúlt, derűs
álmod s ...
Olvasták: 806
Részletek
216 
Ülök a tv előtt s nézem hasztalan.
Mit is csináljak? Unom magam!
Nem jut eszembe most semmi, semmi ami jó,
kivagyok teljesen, hát ez borzasztó.

Ahogyan ülök a kanapén peckesen,
egyszercsak magától megmozdul jobb kezem.
Megmozdul magától az aranyos drága,
ő az kivel imádom magamat máma.

Mert imádom mindennap magamat hevesen,
itt van ...
Olvasták: 826
Részletek
280 
Ha zúg az orkán, csendbe várj,
villámok közt se reszkess:
csak aki emberül megáll,
hasonlít istenekhez.
Olvasták: 1777
Részletek
268 
Láthattál álmaidban gyakran:
oltár elé veled haladtam,
te asszony voltál, én urad,
míg én ébredve, őrizetlen
órákon szádról gyűjtögettem
a számlálatlan csókokat.

A tiszta öröm hordozója,
mit átéltünk, pár gazdag óra,
tűnő gyönyörként száll tova.
Mit ér az élvezet, ha szádon
a legforróbb csók is csak álom,
s ...
Olvasták: 1058
Részletek
212 
Hol vagy te álom, melyet kergetek,
Hol vagy te lélek, kiért élhetek?

Mért nem jössz el, váratod szívemet,
miért gyötröd így, fájó lelkemet?

Életem üres, s nem élhetem,
Nélküled nem, nem kell már így nekem.

Nélküled nem, nem kell mi hátra van,
Életem sem, mert így hasztalan.

Jöjj hát el már, s boldogítsd ...
Olvasták: 893
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére