Bárcsak kenyér volnál!
Megennélek.
Még a morzsáid is nagy becsben lennének!
Bárcsak víz volnál!
Meginnálak!
Még a szélét is megcsókolnám a pohárnak!
Ha föld volnál elültetném magam,
s ha kiszáradnál se hallanád jajszavam.
Ha ég volnál, én szél lennék,
s minden felhőt elfújnék,
s hogy mindíg veled lehessek,
befognék egy ...

Mondj esti mesét, anya kérlek!
Kötözz be, elestem, vérzek!
Simogass meg, ölelj újra! Beteg vagyok.
Úgy fáj itt a mellkasomban!
Anya,hol vagy?Hova mentél?
Engem akkor miért szerettél?
Ha rossz voltam, meg miért nem vertél?
Jobb lett volna, minthogy elmentél!
Apa ne sírj! Anya hazatér!
Amint elmúlik a tél, és majd újra nekem ...

Ah nem, többé nem vidámít
Engem csábító szeme.
Nem fogad be, nem nyilik meg
Bús szivemnek lágy öle.
Biztos hangon édes ajka
Új reményt nem zeng belém.
Nem derűl rám nyájas arca,
Lépte sem dobog felém.
El van, oh örökre el van
Dúlva kínos életem:
Minden úton, minden órán
Vesztem képét ...

Hajt keservem, hajt az ínség,
Hegyről völgyre tévedek,
Dúl belűl a nyugtalanság,
És kivűl a vad szelek.

\'Haj! hová mégy\' így kiált föl
Bennem egy bús gondolat:
\'Hasztalan jársz: nem találhatsz
Életedben jó utat,

Nem találod a valóság
Száraz útján kincsedet
Melyet hímezett öléből
...

Elszáradt a rózsafa,
Fátyolkendő függ rajta,
Hej baj, hej baj!
Nem leszek én víg soha.

A fát ki nem öntözte?
Jászkendőt rá ki tüzte?
Hej baj, hej baj!
A jászkendő fekete.

Fát rózsám nem öntözte,
Jászkendőjét rá tüzte;
Hej baj, hej baj!
A bú ide temette.

Mért nem vártál még reám,
Szép ...

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
És ...