A nemzet kapja a pofonokat,
Nem kicsiket,
Hanem jó nagyokat!
A sok szemtelen, pimasz ezt látja,
És csak csinálja-
Arra nem gondol, hogy
A végén egyben visszakapja az áldást,
Mert így illik, ez járja!

Ember vagyok:
eltévelyedtem önmagamban.
Lélek vagyok:
magas kőfalakba ütközöm.
Égiháborús
szélviharos esthajnalban
félek, hogy végleg
elveszíthetem bűvköröm.

Hold-karmok marcangolnak,
sejtjeim szóródnak
szerte szét a koromsötét, durva
világba, karmazsinvörös vérzivataros
alkonyban - voltam,
nem leszek ...

Szemem becsuktam úgy kívántam
tegnap a szád, miből kitörtek
felém zaklatott szavaid. A testem
lüktetett és Én ölelni akartalak...
Le akartam simítani homlokodról
a fájó múltad, szádról a panaszokat.
A levegő fülledt volt körülöttem,
mégis fáztam és éreztem Benned hiányom.
Először ült le a csönd közénk és feszülten
vártunk. A ...

Aki verset ír, az a lelkét kitárja,
S a függönyt is elhúzza:
Ki erre jár lássa
A titkait, megmutatja bátran,
Hogy mi és ki vagyon
Abban a szobában:
Ami az ő lelke.
Ám a túlzott kíváncsiság
Csak zavarja persze.
Ezért a falon jelképek vannak,
S csak a nagyon értő látja,
Mi az értelme
Egy-egy szimbólumnak.

Közel ötvennyolc évesen már:
- ki tudja hány lépés az odaát?
Ideát biz' istenem sokszor, túl sokszor talán
lemondóan legyintek: - végleg társam a magány.

Itt most már nem izgat engem semmi.
Érdeklődésemet felkelteni
képtelenség. Sikerült mindent elveszíteni.
Így saját lábam elé sem tudok tekinteni.

Itt egyelőre minden ...

Meghalt egy macska -
Rossz időben volt, rossz helyen....
Megdöglött egy állat...
Mi az, mi újság?Mi csodálni való ezen?
A télen tucatnyi ember
Fagyott meg: nem ezt várta....
Remélte szép virág,
Kerül majd a sírjára...
De nem most, majd később,
Ha eljön a rendes idő...
Csak elfeledte azt:
Az idő nem jövő,
Hanem menő,
És ...