Mikor megpróbál az élet,
Tested összerándul, élne
Félelem verejtéke arcodon
Mert tudni akarod.

Tudni mi vár rád,
Van még tovább,
vagy nem élhetsz már,
Ki vagy, nekem nem kell.

Mert kényszeríted testemet,
Nem arra kell mennem,
Amerre ráncigálsz engem
Más utat keresek.

De sajnos el nem szakadhatok,
kötődik tudat ...

Ahogy a tollam elindul a papíron.
A gondolataim szárnyalnak messze.
Mert csak ő az ki írja mindezt.
Az-az a rólam szóló történetet.

Mindig vígasztal és segít a bajban.
Megment minden percben, órában ha akarom.
Ez a toll emel fel és ez mi éltet.
Szeretem is addig míg csak élek.

A Toll igen őt kezemben tartom.
S ha kell első nagy ...

Igaz szavak mik a hazugot megölik.
Érzem, van olyan hely, ahol a tartást megbecsülik.
Hol az érzelmeket nem a földbe tapossák,
S a szabadság harcosait vállukon hordozzák.

Nem azért küzdesz, hogy lenézzenek mások,
S ne a kormányban találd meg az igaz barátot.
Senki nem kérdezi, barátom ki bántott?
Csak hangosan, önzőn arcodba ...

Kint állok én is a napból szikrákat gyűjtök,
Talán ti jöttök és mellém le ültök.
Nem vagyok büszke sok emberre és magamra.
A suhancok némán nevetnek az arcomba!

Lassan mintákat fújnak a falakra,
Mik téged messze visznek képzeletbeli utadra.
Az álmok erről súgnak a füledbe.
Lágyan emelnek és repítenek a ligetbe.

Oda vágyom ...

Remegő szemmel ülök a kertben.
Magam én már régen lefejeztem,
Mint Jézus én is cipelem keresztem.
Keresem a holnapom a szemekben.

A tavak tükre a holdfényben megárad.
Az életért én nem fizetek felárat.
Lelkem már régóta túl a határon,
Ütött, kopott testem mégis itt találom.

Mert lelkem szabad, és madárként száll,
Testem a ...

Apa emelj fel a holdhoz!
Nézett s nyújtotta két kezét
Hiszen úgy tudta akkor még,
Apja, ha akar az égig ér!

Sürgetett tovább,
Fenn mosolyog, fényes, kerek
Emelj már föl édesapám!
Engedd, kezembe hadd vegyem!

Néztem rá, és fájt mosolyom,
Saci, a holdig nem lehet!
Fenn van, nagyon-nagyon messze
Karral hiába ...