Adj már csendességet, lelki békességet,
mennybéli Úr!
Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet,
kit sok kín fúr!

Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár
mentségére,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd
veszteségére!

Nem kicsiny munkával, fiad halálával
váltottál meg,
Kinek érdeméért most is ...

Ég Úrasszonya, Föld Helytartónője,
Poklokon is Császárnő: csupa kegy,
Választottadként Mennyei Körödbe
Végy engem is, hű keresztényedet,
Bár érdemem rá semmi nem lehet.
De hisz ha volna bűnöm bármi, túlnő
Jóságod rajta bőven, édes Úrnő
S e jóság nélkül senki nem kapott
Helyet az égben...Vallom hát, szívemből,
Élni-halni e ...

Óh Föld úrnője, Égnek asszonya
S kit retteg a Pokol, a bús mocsár,
Jámbor leányod majd fogadd oda,
Hol drága kört kedveltid népe zár,
Bár érdemem ezektől messzi jár.
Ám égi jód, Úrnőm, a szent vagyon,
Vétkem fölött is bővséggel vagyon
S e jók nélkül nem jut föl senki sem
Az égbe - Én e jusst hát nem hagyom:
Óh, élve s halva ...

Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe’ se látott,
Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.
S íme, virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen ...

Mondjátok, hova visztek, cimboráim?
Rút bordélyba cipeltek, úgy gyanítom.
Más ház állhat-e itten, messze túl a
Szent gyümölcsösök és tanyák határán,
Telve ennyi silány szobával, ággyal?
Lám, itt felcicomázott lányok laknak;
Gőgösen meredő magas hajéket
S vállukon lebegő lepelt viselnek,
Érett mellüket el se rejtve abban,
Hát ez ...

Egy bűnöm van énnekem,
csak egy: az, hogy szeretlek.
Szeretlek én mindennél jobban,
de a szívem Teérted mindhiába dobban.

A bánat elhatalmasodik most rajtam,
ha rágondolok, hogy nekem már nem vagy.
Bánatos szívem rettentően szorít, s fáj,
úgy érzem hamarosan megöl a magány.

Nem lehetek Veled, s ez fáj nagyon,
elhagytál engem, ...