Köszöntjük a Poema.hu honlapján!

Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!

évszakok

Kiemelt szerzők

1160 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
274 
1966 -
Judosok közt költő,
Költők közt judos.
1134 
1080 
1105 
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)
1140 
1216 
1972 -
Hegyeshalmi lakos.

Legújabb versek

170 
Vészjóslón süvít a szél,
Kapaszkodom a csendbe,
Gondolatom messze jár
Kinn a nagy végtelenben.

Jól tudom,hogy a természet
Prédája a szélnek,
Könyörtelenül pusztít
Mindent,mit elérhet.

Háztetőket rombol le,
Kitépi a fákat,
Búzatáblákat tarol
És hullnak a magvak.

Fészkükben a madarak
Fiókákat ...
Olvasták: 468
Részletek
Az Ön versének a helye...
182 
Az ablakunk előtt gyakran
Nézem az öreg fát,
Amely mindig megújulva
Mutatja az arcát.

Egész évben súg,vagy zenél,
Mint bűvös szerenád
Olyan,mint egy finom hangszer,
Csodálom dallamát.

Tavasszal az ébredése
Egy titkos üzenet,
Rügyezése,levelei
Betöltik a teret.

Otthont ad a madaraknak,
Kik dolgukat ...
Olvasták: 593
Részletek
171 
Szívem a szíveden pihen,
Kábultan,szerelmesen
Egy álomszigeten.

Pálmafák lombja eltakar,
Bennünket a vágy ural,
Testünk mindent akar.
Olvasták: 548
Részletek
179 

Meddig tart az erőm
És a boldogságom,
Elkísér a sírig,
Ahogyan kívánom?

Meddig tart a hitem,
Amely még töretlen,
S a kifogyhatatlan
Nagy szent szeretetem?

Meddig nem hiszem el,
Hogy gonosz a világ,
És hogy életünket
Előre megírták?

De azt elhiszem,hogy
A földön élőknek -
Mindig segítenek,
Az égi ...
Olvasták: 533
Részletek
183 

Nélküled nekem már
Rossz volna tudom,
Mosoly is ritkábban
Tűnne fel arcomon.

Nem lenne többé
Ki engem hazavár,
Ki biztonságban a
Karjaiba zár.

Ki fogná meg a
Kinyújtott kezemet?
Ha szomorú volnék
Ki vigasztalna meg?

Ki védene meg,
Ha valaki bánt?
Kinek mondhatnám el
Fájdalmam okát?

Ki ülne ...
Olvasták: 653
Részletek
173 
Miért kell a zavartalan
És simogató csend,
Mikor a szerelem éget,
Vagy a szívünk kerget?

Azért,mert úgy átadhatjuk
Magunkat a vágynak,
Érezzük tébolyult testünk
Tovább már nem várhat.

A csend körbeölel és véd,
Mint buja takaró,
Lebegünk a végtelenben...
Ez jó s mámorító!
Olvasták: 551
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére