Köszöntjük a Poema.hu honlapján!

Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!

évszakok

Kiemelt szerzők

1253 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
360 
1966 -
Judosok közt költő,
Költők közt judos.
1217 
1169 
1196 
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)
1229 
1314 
1972 -
Hegyeshalmi lakos.

Legújabb versek

233 
Egy nagy gödörben élek,
Földel már rég betemettek,
Lelkem szabadon kószál,
Szabadon a nagy világban.

Lassan megfulladok érzem,
Kis gödrömben melyben élek,
A Föld mellyel befedett az élet,
Mely levegőt tőlem elvett.

Szívem lassan, lassan porlik,
Eme gödörben, nagy magányomban élek,
És szívemnek hamvaiból,
Gyémántot ...
Olvasták: 884
Részletek
Az Ön versének a helye...
285 
Mikor a kezem két kezedbe ér,
Tenyeredben újra éled a remény.
Végtelen nyugalmad eláraszt engem,
hogyha óvó karjaidban fekszem.

Nem félem az éjszaka rám törő szörnyeket,
Hogyha meleg testeden pihenhetek.
Kérlelem a napot, ma ne keljen fel,
ne ragyogjon, hisz éppen most alszol el.
Olvasták: 1075
Részletek
205 
Testem lángol, kívánlak Téged,
hagyd, hogy ma este összeforrjak Véled.!
Én a Tiéd, Te az Enyém, ez az álom
titkon reményt önt belém.
Engedj az álmoknak ne rombold szét.!
Kívánlak, akarlak, még!.., még!.., még..!,
csókodra, érintésedre, testedre vágyom.!
Kérlek, hagyd, hogy teljesüljön ma az álmom.!!
Olvasták: 705
Részletek
207 
Nehezen telnek a percek nélküled,
nehezen viselem, hogy nem vagy itt velem!
A percekből órák, az órákból évek,
s hiányod lassan egy örök élet..!
Olvasták: 1044
Részletek
264 
A máink varázsa,
a tegnap szunnyadó parázsa.
A holnapunk nem léte
marad a most emléke.

Csak a jövőnk változik,
a múltunk marad.
Csak a holnap ábrándozik,
a tegnapunk tagad.

Jövőre tombol a tavalyi vihar,
s vele tisztítja arcom a sár.
Hamvába fagy e füstölgő szivar,
mert azt mondtad maradsz, s nem ...
Olvasták: 1020
Részletek
192 
Engem a szél hozott, s hangjával dallamom.
Mint jó Zarándok, néha megállok utamon.
Kőbe vésem érzéseid, ez múltad hagyatéka.
Csendednek s fájdalmadnak én vagyok a hangja.

Lelkedbe Suttogom, hogyan hagyd el bánatod.
Lelkedbe Suttogom, s rajzolom mosolyod.
Lelkedbe Suttogom, hogyan sírj őszintén.
Lelkedbe Suttogom, s fájdalmad csak az ...
Olvasták: 766
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére