Vannak emberek kik csak előre néznek,
kik haladnak görcsösen csak egy célnak élnek,
ők igazán boldogok soha nem lesznek,
monoton hétköznapjaik végtelenébe vesznek.

Ám vagyunk kik inkább kerülőutakon,
haladunk és néha kötetlen szabadon,
hagyjuk, hogy szél sodorja életünk,
mindaddig amíg így jó nekünk.

Mi kik megállunk ...

Te voltál...

Szörnyű káoszban a rend,
Mindennapok zajában a csend,
örökös háborúban a béke,
életem legféltettebb éke.

Te voltál...

Végtelenben a béke szigete,
örök boldogság virágzó ligete,
többszöröse az elvárható jóságnak,
nem áldozva soha a mohóságnak.

Te voltál...

Azon tiszta jellem mi ...

Csacsi öreg kutyám hányszor megbüntettelek.
Másfél méternyi rabságra... Pedig szerettelek.
Te akár egy gyermek mindig csínyt tettél,
sárosan csendben lopózva az asztalról ettél.

Mégsem tudtam haragudni mikor rád néztem:
Szereteted sugárzott én már tudni véltem,
az egyetlen őszinte, önzetlen barátom voltál,
szavak nélkül is mindig ...

Képzeld el milyen érzés lehetett,
tizenöt év kómából fel ébredni...
Mindenki akit valaha szeretett,
elhunyt már vagy nem érdekli.

Sorsod nem számít már nekik,
fájdalmaddal egyedül maradtál,
lelked a bánat démona elé vetik,
hol lassan két részre szakadtál.

Feleséged elhagyott nagyon régen,
gyermeked az egyetlen ki ...

Egy asszony arcát látom ha behunyom szemem,
talán anyu az, mintha szólna valamit, majd elfordul...
Olyan régen volt, szeretnék de nem emlékezem,
elmosódó képek a fejemben napról napra eltorzul.

Mondani szeretnék valamit amíg még emlékezem,
míg nem tűnnek el mint azok az arcok,
mint azok az emberek álmaimban, néha azon elmélkedem...
léteztek ...

Csupán fekszel az ágyadban és nézed,
ahogyan elmúlik az élet lassan, csendesen,
tehetetlen bámulsz magad elé, tudni véled,
hogy nem élhetsz már hétköznapi békében rendesen.

Depressziós álmatlan éjszakáidért magad hibáztatod,
úgy érzed vége. De az ki mentálisan gyenge,
nem bűnös hanem áldozat, ha nem érted hiába várhatod,
megtévedt ...