A lebukó Nap tányérja
aranyát szórja a tóra,
míg át nem éri egészen
egy Aranyhídnak képében!

Halász István
Balatonfenyves, 1998. június 06.

Kiváló szobrász a természet,
a hegyből halra vadászó
lesállásban álló jegesmedvét farag,
előtte nem úsznak jéghegyek,
egy helyben állnak szúrós fehéren,
lankáson csillan a félénk napsugár,
halkan, szerényen bújik át az ég fátylán,
közelebbről nézve, hó bundában,
fatönk emberek pihennek, alszanak,
mások csókba fulladva ...

Carpe diem 1.


Az operaházban gyülekeznek,
hírességek pompás estélyiket
viselnek. Kicsit sem hüledeznek,
igazi rongyrázás lesz: még ilyet!

...

Kell az a kis mozgás...





Volt olyan időszak, amikor a nejem

a testedzés mindennemű változatát

elutasította, hiába kérleltem,

nem hatottam rá, jóllehet vágyódtam már



arra, értékelje erőkifejtésemet,

az izmos test kifejlesztéséért. Történt

egyszer, hogy a ...

Hanyatlik a napnak aranyló sugara,
elmúlik a boldog, s a rút száll tova.
Elmúlik a világ minden élő szerve,
könnyezve temeti nyárutó esője.

Nem kacag fel többé sugara a napnak,
nem hallik édes hangja szavainak.
Porladó fejfa mutatja a helyét,
hol van, kiért egykor áldozta mindenét.

Sírva gyászol téged édes jó ...

Az éj sötét, vak és hideg,
a világ zord, vad és bánt.
Ki hoz békét a földre,
ha nem te, ó kis gyertyaláng!

E sötét reménytelenség honába
ki hozhat örömöt, lángot,
ha nem a te fényed melege,
ó kis gyertyalángom.

Te adod a reményt az utolsó percben,
míg te égsz fényedtől múlik a félszem.
Advent nagy hírének bátor ...