Hajnalpír

Arcomon zenél
a hajnalpír,
ablakom tavaszi
föld illatával
hízelegve hív,
tágul a tüdő,
pezsdül a vér,
lépteim alatt
kibuggyan
a hajnali fény.
Napistennek
fejet hajt a
sárga turbánt áhító
napraforgó sereg,
földöntúli érzésekkel
turbékol a gerlepár
fejem felett,
velük ...

Immár kiégtek a szerelem fényei,
elhervadtak a rózsák kedves hajtási,
a szívemet újra fényes hó födi,
a boldogság is tovaszállt, s helyét nem leli.


Kedvtelenül ül a tátongó ürességben,
bárcsak már a szerelem töltené be,
nem szorongatná a bánat fekete keze,
nem tehetné tönkre soha senki sem.

Szomorúfűz

Szomorúfűz telepedik le
a tóparton,
felette madárfütty
hangulatot keltve száll
a virágillatú levegőn át...
halkul a fütty-kórus,
az ég alján álló diadalkapunál
vörösen búcsút int a napsugár,
itt a szürkület,
a Napnak
aludni kell.
Az utolsó napsugárral
a tó vize,
a ...

Ne kérd tőlem, hogy elfelejtselek
távoli az nekem, mint Napnak a hegyek
Ha itt vagy velem, ajkaim megérintenek
s a világ horpadt arca, ilyenkor kifeszül, kerek.

Az a perc, forrón, lüktetőn miénk
bennem dobban a szív, ha a te kezed karol
Csak a csend préselte tenyerét közénk
hideg ujjaitól a szél is sír.. valahol

Te gondolatok fehér ...

Eszményi szerelem


Szeretni semmi, ami
egynél eggyel kevesebb.
Ha szeretnek, az már
valamivel több, nemesebb.

...

Türelem és tapintat



Hatvanegy esztendősen tán vagyok
annyira bölcs, belássam, az évek
türelemre tanítanak, lázadó
énem tovatűnt, momentán úgy ...