Az ősz palástja tegnap nagyon szép volt.
Meg-megmozdultak rajta csend-levélkék,
s címert szőtt rája szelíd büszkeséggel
fentről a kékség.

Föld fogadott sárgát, vöröset, barnát,
mintha ő lenne a színek hazája, -
s annyi igaz volt: mindet bút lebontó
humusza várta.

Az ősz palástján égi, s földi béke
simult egymáshoz, ragyogott a ...

Tyúkanyócska kipottyantott
sirge-sárga szalmára.
Gazdasszonykám a kis tyúktól
ezt várta! Pont ezt várta!

Potty! Potty! Potty-potty-potty!
Kot! Kot! Kotkotkot!
Engem kedves tarka tollas
tyúkanyócska alkotott.

Később megjött az ecset.
Nem sokáig fecsegett:
leánykézből szép pirossal
nekem de kedveskedett!

Potty! Potty! ...

Egy \"fölöttébb nagy\" politikus kinyilvánította:

„Minden ember annyit ér, amennyije

van.\\\" Jó Gárdonyi Gézánk azt vallotta:

„Minden ember annyit ér, amennyit tud.\\\". Amennyire



bölcs és filozófusi a nagy írónk gondolata,

annál ostobábbnak és fennhéjázónak

tűnik a \"fölöttébb nagy\" ember ...

Lelkünk Debrecennel tele!
A város szép üzenete
szívünkbe ivódik be!
Jövőre is ide gyere!

A Péterfia szép sugárútja,
a Nagyerdő zöld ármádiája
a Nagytemplom mély, zúgó harangja
az embert mindég visszavárja!

Jó szüleim előszeretettel
úgy bántak velem és úgy kezeltek,
mintha lenne eszem, és lám, ennek
hatására lett is. Az embernek
az idő elmúlását nyereségnek kellene
tekinteni, nem pedig csapásnak, veszteségnek....

Szemét adta e világnak,
testét a nyavajájának,
lelkét a megaláztatásnak,
sorsát a búbánatának.

A kalapjába forintok hullnak
napjai vontatott lassan múlnak.
Vak szemeivel fordul a Napnak.
Hoz-e valami jobbat a holnap?