Mottó:

\"A becsület olyan, mint a gyufa, csak egyszer lehet felhasználni.\" - Moldova György




Valami olyasmi dolog
a becsület, amely eltűnni
látszik, mit nem lehet elnyűni,
de vigyázni kell rá óvó

tekintettel, hisz olyan, mint
a jégcsap, ha egyszer elolvad,
nincsen többé és akkor oda
a megbecsülés, a presztízs…

A táj nyugtató csendjéből egy falu bújik elő.
A táj zöldellő szépségéből egy kis híd jön elő.
Egy folyó, a Tápió bújik a nádasba szelíden.
A környék szépsége élményként marad a lelkünkben.
Így él, így marad meg örvendező lényünkben.

Kicsi parasztház áll a falu szélén szelíden.
A Nap a tetőgerincén lágyan megpihen,
majd lesiklik ...

Két autó között próbál parkolni

egy szőke nő. Megindul hátrafelé

és bumm! A mögötte álló nagy Polskit

telibe trafálja. Utána se néz,



mi történt, megindul előre és bumm!

Az előtte álló kocsinak koccan.

Egy férfi látja a jelenetet. - Hú,

mondja, Ön csak hallás után parkolgat?

A rádióban más verseit hallgatom,
de soraiban saját gondolatom
zúgását, létezését, tényét látom,
amíg az idegen sorokat hallom.

De idegenek-e azok a sorok,
melyekben saját lelkem belehallom?
Nem! A költészet egységes fogalom
testben, lélekben az egész világon!

Emlékszel, mikor megszültél?
Boldogan tartottál a karodban engem,
Emlékszem, mikor először karodba vettél!
Boldog kis arcommal örömmel rádnéztem.

Emlékszel, mikor hazavittél?
Megmutattad otthonunkat, ahol majd családként élhetünk,
Emlékszem, mikor körbenéztem!
Ez a csodás, nyugodt otthon lesz a kezdetünk.

Emlékszel, mikor elringattál?
A ...

Nem is tudom, hol kezdjem,
Talán ott, hogy elvesztem.
Nincs esélyem, hogy újra kezdjem,
Ez volt és ez lesz már e szerény életem.

Nem is tudom, hová tartok,
Rossz felé indultam el az adott úton.
Nem találom meg a jó utat, ettől tartok,
Ettől félek, nagyon, nagyon.

Nem is tudom, mit rontottam el,
Voltak barátaim, ha nem is sok, de valamennyi.
De ...