Mosakszik az ordas cica egy bokor tövében.
Napozna egy szürke kutyus az udvarnak szélében,
de a Nap már nincs ereje teljében.
Mivel tiszta már a cicabunda egészen
a macska tovább andalog az őszi gyenge fényben.
A fáradt Nap bágyadt fénnyel hűvös időben
változik még sötétebbé az őszi fényben.

Az esti bágyadt hangulatban
a napfény szinte mozdulatlan.
Látszólag megül egy partoldalban.
De ez csak látszat! Nem mozdulatlan!

Gyönyörű hidat húz a vízre.
Íve sűrű aranylemeze
lassan fekszik rá a tófelszínre,
majd álmosan néz a Nap í vízre.

Ránéz a túlsó part hegyeire,
a hegyek komor tömbjére
és lassan bebújik az éjbe!
A ...

Egy büszke édesanya

telefonált egy lapnak,

s gyorsan elújságolta:

ikreket hozott minap



a világra, méghozzá

hat gyermeknek adott

életet. A vonalát

fogadó újságíró



nem hallja a nőt tisztán.

- Megismételné, mama? -

kéri. - Ha lehet, inkább

nem - feleli az anya.

Mostanság talán többet vizsgálom

keskeny orcámon a kis szarkalábakat,

megváltozott külsőm aggódásom

első szörnyű jele, itt kacarászásnak



valóban nincs helye: egyszer én is

megöregszem. Tudatosult bennem, akkor

kezdtem el igazán öregedni,

mikor e tény először eszembe jutott ...

Szelíd habokkal köszön el Tőlem a tó.
Szolid fénycsókja bájos, andalító.
Búcsúzom, de egy általában nem örökre.
Szeretettel gondolok e szép vidékre.

Láttad-e már haldokolni a rózsát?
Elmúlása álmos-gyönyörűszép:
kigyúlnak mind az alkonykerítések,
és szín és illat kéri a mesét.

A nincs megy át az eltűnődő Nincsbe,
s a darázscsend rezgő pilláin át
szétnéz, nevet, majd felzokog a tündér,
s növő árnyakból épül új világ,

s lázít, s nyugtat békétlen furcsa béke,
majd ...