Sándor barátom ujjongva fogad.

- Na, ne tiéd ez az új Suzuki?

Szépen átölelem, majd aggódva

így felelek: - Sanyi, most búsulni



volna kedvem, mivelhogy az enyém

is, meg nem is. - Pajtás, hogy érted ezt?

- Ha vásárolni kell, a nejemé,

ha kislányom színházba szeretne



menni, nos, akkor csakis az ...

Az évek során kolleganőm kedélymérője sose volt „görbe”
Mindig kiegyensúlyozott, egyenes vonalú volt,
Mások cselekvésére, pillanatnyi szeszélye, hullámokat sose sodort.
Amióta ismerem, munkája együttműködésre épül,
Munkahelyi jellemem, nem miatta törpül.
A szópárbajig egyszer sem emelte fel szavát,
Meggondolta mindig minden ...

Néhány évi sportvezetői
állásom megkívánta hősi
helytállásom, gyakran repkedtem
versenyekre. Lassan kedvesem

megszokta távollétem, míg két
szép gyermekem hiányolt mindég
engem. Történt egyszer: csehekhez
repültem két hétre. Szerencse

mellém szegődött, mivel végre
vehettem egy elemes, kékre
és zöldre pingált Skoda ...

A hajnal bársonyos fénye
lassan terül szét a tájon.
Szép színt visz a múló éjbe
befedve e szép világot.

Majd lassacskán az éjszaka szertefoszlik
és a Nap újult, friss fénye felcsillan.
A nappali fény mindenfelé szétoszlik
aranyosan csillogó alakjában.

Fokozatosan minden feléled.
Álmából ébred már a világ.
Most már nyoma sincs az ...

Bokor kútból kakukkhang
kiugrott. Meglepett
mező meresztett rája
nagy, kék szemet.

A hang zengett, majd eltűnt.
Fülelt kíváncsi csend,
s kék szembe visszahozta
a végtelent,

végtelen zöldet, sárgát,
fűszál rengetegét,
míg szívbe átgurultak
virágmesék.

Virágmesék, a Szépség
színeivel, kerek
öröm-, s ...

Egy kis arany szelencét
ez a nyár kinyitott.
Véltem: valamit ad, de -
csak meglopott.

Ezek ilyen nyarak már, -
és őszök, és telek..
S a tavasz-virághintók?
Könnycseppesek.

A népnek mondott? Járja
nagy ökörlét körét.
Hit szépben, becsületben
csöndben elég.

E nép Petőfi Népe?
Hát az volt, valaha,
de most már rab, ...