\"Elvirágzott\" már az Angyaltrombita.
Elvirágzott már a datura.
a szépségét már rég megmutatta.
Most már a pihenést választotta.

S hogy mikor nyílik újra?
Kérdezzétek tőle. Talán tudja.
Szépsége lelkünk vigasza.
Hogy ezt mikor látjuk újra?

Mivel korábban már volt úgy, hogy évente többször ,virágzott.
Azt csak az tudja, ki fenn az ...

Az emlék itt. Magasodnak házak,
fák és bokrok. Tulipános varázslat
lobbant pirosat, meg kíváncsi sárgát,
látod a Múltat, s az szívedbe lát át.
Hitted: jövőbe híd lesz minden utca,
de most könny fáradt szemgolyód befutja,
s bút visz a vér elsötétlő erekben, -
ily felejthető a Felejthetetlen?

Mint lehet ez? Ilyen múló a Szépség,
s az ...

A színek olykor, mint a gyermekek,
úgy futnak elénk fénnyel, s oly meleg
fénnyel ölelik a szemünket át,
hogy mögötte szív igaz pirosát
érezzük és könnycseppen-túli táj
tisztult egű öröme ránk talál.

Nekem drága mit vörösen mesél
az alkonyat, mely csillag-útig ér,
nekem drága ez a vér hozta szín,
eltűnődöm hiába-álmain: ...

Gondterhelten tekintek a felhős égre.
Régen volt eső. Eshetne már végre!
Szörnyű hőség szátította a tájat,
tikaksztott mindent, bokrot, növényt, fákat.


Szomorú látvány a kert szárazon.
Fény búsan világít a száradt tájon.
Megpróbáltunk magunk locsolni,
de az valahogy nem az igazi.

Bár nyílnának meg az ég esőcsatornái,
hogy ...

Már fiatalon Sándoré volt a

világ, szépen be is szólt a borzas

szomszédjának. - Figyelj csak Benedek,

szerintem éppen ideje lenne,



ha elválnál és újfent nősülnél!

- Sándor, én úgy látom, megőrültél,

mondd, miért tenném ezt te eszement?

- Miért? Mert meguntam a nejedet!

Két újságírónő beszélget

szerkesztőségünk kicsiny - régi

szobájában. - Terézem, te férjhez

mennél Zsolthoz a helyemben? - kérdi

a fiatalabbik. - Ha én lennék te,

akkor bárkihez férjhez mennék, Hédi...