Rád gondolok, ha fák feszülnek rakva

rüggyel, tavaszt várva, kopasz erdőben,

rád gondolok, ha szoknyád lebben, s barna

szemed rám vetíted, oly vakmerően.



Rád gondolok, ahogy lehozom végre

a sokszor beígért hajnalcsillagot,

kettőnket látom, amint utolér egy

látomás: vérbe fagyott a tiszta Hold...

Magasra csap fel az ünnepi láng,
reccsen a szikra, fényutat szánt!
Lángcsóva lobban, az éjbe harap,
tinta-kék égen bont szárnyakat.

Izzik a szikra az ég tetején,
egymással táncol árny meg a fény,
ezernyi remény, kívánság száll,
Esküvőd napján fény muzsikál.

Jaj, de jó! Esik! Oly hosszú aszály után végre esik!
A szomjas Föld minden egyes cseppjét mohón elnyeli.
Ámde a gyilkos szárazság elképesztően nagy.
A víz a földről úgy eltűnik, hogy tócsa nem marad.

Élvezem az eső finom illatát,
amely a párás légkörön hatol át.
A növények hálásan felélednek.
Örülnek a rég volt eső eljöttének.

A fák, bokrok, növények
álomba meredten néznek
a krémszínű, felhős égre.
Szél nincs. Csak esne már végre.

Friss a levegő. Hideg nincsen.
Egy szarka hangja reccsen.
Elmélkedem a csendes kerten
és megírom ezt a versem.

Ki verset ír, azt zavarja, ha tudja:
csak hullámhossza miatt kék a kék?
Kell a tudás, de hát a versnek olykor
száraz tény lehangoló némiképp.
Persze, tudom, hogy az Anyag az Isten,
Anyagtalant hiába keresek, -
s közben mégis az Anyag mögé néznék:
- Visszanéznek anyagtalan szemek?
Megrovom magam érte. Nevetséges!
Anyag mozgása minden ...

Egy ember szólt, nem szeszes indulatból,
olyan, akit testvére meglopott:
- Ha rossz a rendszer, akkor fent is, lent is
szaporodnak benne a tolvajok!

Igaza volt. Pusztít az ilyen rendszer:
szívet, lelket öl egy álnok világ..
..s bár hihetsz mást: ellene mit sem érnek
térdre hullások és litániák.
Keresztény kurzus? Bámul vén és ...