Ha meglátlak láncra vert alkonyat
s fölfeded maszkba bújt arcodat,
ha porlepte bőrödből virág hajt,
mely túlél majd jégesőt, fagyvihart,
megőrzöm elhervadt szirmait
s megmentem el nem halt álmaid.

Így szólt a halál a bölcshöz.
Ki csuklyásan, kaszával köröz
homályos lelkek válla felett,
kik nem látnak mást, csak ellenfelet,
a nem ...

Jóbarátom, ki régi horgász,

minap eldicsekedett, szokás

szerint, hogy egy tízkilós pontyot

fogott. – Mennyit? Na, ne már Ottó,



nem sok? Elég képtelennek tűnt

ekkora fogás. – Volt tanúd? – Hű,

hát persze, hogy volt, jó cimbora,

másképpen húsz kilós lett volna...

Perdek mentek, az órák teltek.
Örültem minden kicsi szépnek,
a tündérrózsa zöld levelének.
Vígan száll csőréből az ének
a fák között a cinegének.
Csodálatos a madárének
szabad ölén a Természetnek!

METAFORA

Két fogalom lesz egy test, s lélek
ennél, s a költő lesz a papja:
szertartással e két fogalmat
a versében eggyé avatja.
Így lett egy Juhász Gyula versben
barna pókká a jámbor este.
Nem tudni: az est örült ennek,
vagy Juhászra szólt: - Ó, te beste!

SZIMBÓLUM

A szimbólum, vagyis a jelkép,
valamiről úgy alkot ...

BALLADA

Oly szomorú a ballada!
A főhőse meghallada.
Nagy ritka a vígballada,
amelynél végül trallala.
Van ki jobbra, más balra áll,
sok jobbra-balra dalladál,
de ritka a vígballada, -
legtöbb vég búsan ballaga.

EPIGRAMMA

Rövid kis vers - csattanóval.
Bércről zengő intelem.
Sajnos, a nép meg nem hallja
völgyi gondban, ...

Ha az emberi létben
kezdeményezés nincsen,
meghal akkor ott minden.
Ha nincsen benne hajtóerő,
akkor miért él és miért vanŐ?
Ha a törekvés úgy érdemes,
hogy az másnak is jó és kedves,
a Nagy Cél így jó és értelmes!