....Vörös rózsa....

...azt mondják a vörös rózsa a szerelem jelképe...
...nagy dolog ha ezt adhatod kedvesed kezébe...
...boldog vagy mert saját magad látod a szemébe...
...örülsz mert ő is boldog és te benne vagy szívébe...
...ennél több szerintem egy embernek nem is kell...
...mert szíve tudja vele és benne igaz szerelemet lel...
...valaki ezt ...

....Ébredés az álom....

...reggel mikor felébredek keresem az álmom...
...de bármerre is nézek...sehol nem találom...
...szemembe könny szökik...fáj ez a valóság...
...nem láthatom többé tudom...ez az igazság...
...gyönyörű álom volt...nem fogom soha feledni...
...eszembe juttatta...hogy tudtam még szeretni...
...könnyeim letörölve...lassan ...

....Hajnal....

...hangtalan és néma...könnytelen érzés a fájdalom...
...semmibe merengve éjjelente érzem...mikor rólad álmodom...
...várom...hogy mondj valamit...egy szót vagy csak egy jelet...
...hogy újra lássalak...arcod és vállamon érzem kezed...
...emlékeim börtönébe vagyok zárva...mi hideg mint az éjszaka...
...rácsai közt felzokog fájó ...

Csodálkozik a Nap az égen
elmélkedve e lenti vidéken.
- Most tavasz, vagy még tél lenne?
néz bele egy tócsa tükrébe.

A levegő langyos, hideg nincsen.
Tavasz érződik most a légben.
Kopasz ágak nyúlnak az égbe,
a tavaszias téli légbe.

A Nap bágyadtan tekint a Földre
önmagáról elfeledkezve,
majd ásít egyet fenn az égen
és elbújik ...

S akkor az időfáról leestek és
szétgurultak a napok,
borostás földek,
lógó-bajszú fűzfák kívánnak meg,
és eljött ideje
a láthatóvá tévő ködnek,
csak az látszik ,ami eltakar,
csak,ha nem tudsz róla, hogy teljesült ,
akkor teljesül.

Elmennék én béralvónak
mások helyett álmodónak,
vagy árnyék- nyújtogatónak ,
a fény ,a késő nyári délután helyett,
nyakamat szívesen szegném
pórul járó helymászók helyett,
elmennék helyettük a kórházba ,
amíg ők felérnek a csúcsra,
vagy mennék bejárónőnek,takarítónőnek,
kivasalnám a szél által összegyűrt ...