Filozofikus felfogásban…

Zuhogó esőben, minden ronggyá ázik,
Nyiss, derűs színű ernyőt, lelked, nem ázik.
*
De jó lenne, újra kisgyereknek lenni,
Jó lenne, megint álomvilágban élni…
Nem-jól sikerült eddig ennyit megélni.
*
Szép az életem, boldogan csak bandukolok,
Születéstől a mai napig, csak haldoklok…
*
Egész életemben ...

Kitárja két kezét, mint susogó angyalszárnyak erezetes, finom szárnyait s végzet-pillanatokban végleg magunkhoz ragadnák s ölelnék azt aki már elment! Évgyűrűk gyöngéd metszése, pecsétnyoma még motoz, az ujjbegyek bordázott erezetein – létezik vérerek tobzódása, megvalósult lángolásban csupán szavaink vádolhatók hazugsággal ajkaink forró tettei ...

Az időjárás-változatokról… haikuban.

Az utcalámpa
Néma-sárgán csak pislog.
Gyors ónos eső.

Sötét bársonyként
Leborul csillagos ég.
Hull… ónos eső!
**

Sötét folyóban,
Ég végzete elmerült.
Hajnalban fagyott!

Már mínusz húsz fok
Hajnali hőmérséklet.
Minden megdermedt.
**

Hideg ridegség.
Sűrű ...

Mint megannyi gyönyörű fehér tollpihe
száll az éji légben a sok hópihe.
Szállnak vígan táncolva a levegőben,
szinte ,,keringőzve" a kinti lámpafényben.

Majd ,,táncuk" lassan-lassan véget ér,
a sok-sok hópihécske földet ér.
Szép fehérré teszik a környéket
így díszítve ezt a szép környéket.

Halász István
Rózsavölgy, 2018. ...

Halk nesz, lassan téblábol az erdő fái között,
Kíváncsi holdfény mutat utat, a liget mögött!
Halk nesz, lassan téblábol az erdő fái között.

Szél
Nem zúg,
Zizegés
Sem hallatszik.
Rejtélyes nesz… van.

A tébláboló föltehetően sánta,
Hallani, hogy kissé raccsol a járása,
A tébláboló föltehetően sánta.

A nesz nem fél ...

A tejfeles köd lassan ráborul a gőzben fürdőző völgyre,

s hegyek aggastyán-veteránjait átkarolja a hajnali pára.

Összezsúfolt házakat látni a táguló horizontról,

s sűrűsödő gondokat.

Az ember most még egyre borotvaeszét élezgeti,

hogy jól fogjon következő esztendőkre,

s egyre idegesebben, gorombábban,

stresszesebben ...