Kezdő hadnagy voltam 1942.- ben… versben, haikuban és apevában…

Jaj!
Hideg
Ölelget!
Remeg testem,
Lelkem, mindenem!
*
Itt
Lélek
Nem leli
Nyugvó helyét!
Sír is oly’ hideg.
*
Gaz
Hideg,
Maga az
Ármány! És az,
Hogy még lőnek is…!
*
Vánszorogva botorkál a lélek, de, nincs miért visszanézni,
Mert azzal is csak ...

Harctéri meditáció, versben, apevában és haikuban…

Bizakodón gondoltam mindig, a ridegen hideg tél is lehet szép,
De ma már tudom, ha ezt látjuk, akkor jobb ha, elővett régi fénykép…
Itt mintha dézsából öntenék ránk a hideget,
Így ezt, aztán jól beszívjuk, árokban eleget.

Recseg a vastag hóréteg-jég, amikor rátaposok,
De nem marad meg a ...

Makulátlanul szűz-fehér a táj, olyan elkápráztató…
De a vakítóan fehér hó, akár vakságot okozó!
Majd, az öklömnyi hókristályok pilinckáznak a földre,
És ott fehér-bársony takaróként néznek fel, az égre…
*
A zúgó hideg
Köpeny alatt, csak durmol
Alvásra sarkall.
*
Nyári ruhában,
Papír talpú bakancsban…
Ők, ...

Miért van itt mindenki bohócsipkában?
Tán’ csak nem elment az idő és farsang van?
És mi ez a sokféle fánk itt az asztalon?
Bármelyiket ehetem én, két kézzel, vakon?

Táncol itt mindenki, mint a bolond megveszekedett!
Közben marokra fogva harapja fánk-egyveleget.
Hah, elment már a vízkereszt, itt a muri ideje,
Hát, akkor ropjuk, én is eszek és ...

Ecsetet ragadva, megáll kezem.
Melyről a mélykék olajfesték,
a tenyeremben ereket rajzol.
Képtelen tekintetem elmereng,
arcomon hűsítő könny
peregvén, csípve markol.

Duvadt kísérletem
ahogy, a testem pihentetem..
Arcodat látom.
Messze maradtál!!
Kiáltom, s mi maradt..
De, csak a néma csend teríti
fehérre ismét e kopott ...

Itt a maszkabál ideje, csinos maszkot öltünk,
Fölveszem a bohócsipkám és arra lődörgünk…
Ez már a farsangi mulatságok ideje,
Mindig megjön, ha elmúlt vízkereszt el megye…
*
Az
Élet
Szinte csak
Nagy rohanás!
Most, mulatozás…
*
Nagy muri lesz és mókázások a bálba,
Teleesszük magunkat fánkkal és állva.
*
Lesz tánc, ...