Ezüst esőbe száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzől a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejöttek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.

Csendes éj, szent nyugalom
Hallgat a völgy s halom
Szűzanya hallod de csendes a táj
Isteni gyermeked álmira vár
Látván, hogy altatod őt
Látván, hogy altatod őt.

Párnája sincs, bölcsője sem
Mégis oly édesen
Nyugszik a kegyes és égi szülött
Emberek a szabad óra ütött
Itt van a várt Messiás
Itt van a várt Messiás.

Hiába vered véresre öklöd,
jövő gondja ha lelkedre ül,
szerencséd bölcsője maga az élet,
egyszerre kezdet és egyszerre vég.

Mailáth! poétád éneke leng feléd,
Nem mint a rohanó Vág, mikor árjait
A Kárpátok közt zúgva szórja,
Tört jeget és köveket sodorván;

Csak mint az alkony enyhületén kalász-
Párnáján pihenő lyányka szelíd dala
Üdvezli a várt est nyugalmát
S a hegyek ormai közt mosolygó

Holdat, midőn már csend ...

Rabod lévén, más dolgom mi legyen,
Mint várni vágyam percét, hogy hivatsz?
Életem üres, vesztegethetem.
Célom sincs semmi, míg csak te nem adsz.

Jer, Lili! nézd, langyos szellők
Lengetik a ligetet,
S illatozó híves ernyők
Mérséklik a meleget.

Jer, e szép juharlugosnak
Dőljünk le árnyékára,
S míg a gerlicék búgdosnak,
Vigyázz lantom szavára.

Kedves gyermek! fakadoznak
Kellemeid bimbai,
Pihegnek már s dagadoznak
Melled hattyúhalmai. ...