Boldog szívvel várom a jövő havazást csendes, őszinte örömmel,
bennem a régmúlt budatétényi gyermekkorom ötlik fel.
Magam előtt látom, ahogy apámmal húzzuk a szánkónkat
és topogva, csoszogva tapossuk együtt az utcai havat.

Akkor is örültem a télnek, a szép, csillogó, fehér hónak,
de most már igencsak szükségét látjuk a ...

Ha majd minden kiskapu
Nyitva lesz, felesleges
Dolog lesz a nagykapu!

Minek kapu, minek az?
Akár kicsi, akár nagy:
Nem közelit, elválaszt.

Elválaszt és kirekeszt,
Pedig csak jót akarok -
Jót akarok, higgyed ezt!

Hozom a komatálat,
Az emberi szeretet -
Ezt hozom a komának!

Elmentél, s én még érzem húsodat
Körmeim alatt a véred megragadt
Simogatnálak de nem teszem,
Mert uralkodik rajtam a félszem
Félek újra bántanálak, elveszítenélek,
De így, most, nincs mit vesztenem
Elmentél és Már nem vagy velem,
A fájdalom, s a kín megesz eleven.

Várom kopogásod, hallom susogásod,
Nem jössz tudom, és ez fáj ...

Ha az égen a csillagok már hunyorognak,
Kiborult parazsak csuda égi mezőn.
Kicsi angyalok jönnek elő, seperészni:
Idején van az égen a hajnal- idő.
Pityereg csak a gólyafi, álmosan ébred.
Mit eszünk? Az ebédem? A béka-kajám?
Szapozázza a kérdezeket, csak a vége:
Hova ment? Vajon hol van az én anyukám?

S ha kezemre hajtod
Arcodat,
Mélázó tekinteteddé
Válok majd.
Szemed tükrében
Fürdetem
Minden mosolyomat.
Lágyan ringatózó
Mélységes utamban
Majd szeretni vágylak,
Míg lehet
Haza várlak,
Zajtalan szívembe
Rabtalanul zárlak.
S csak adom,
Mit kérsz,
Csendes hajnalokat,
Gyengéd ujjaim között ...

Mely vad az, mely zordon, aki
Szép virágot nem szeret?
Szép virág az én világom,
Az nyit bennem víg eret.
Ártatlanság tiszta színe,
Hófehér a levele,
Szűz szerelemnek lakása
Rózsaszínű kebele,
És remény vidám sugára
Zöld tövének gyenge szára:
Így virágzik ő nekem,
Éltem, álmom, ...