Az igaz, hogy mostan szörnyű nagy kár volna,
Ha valaki silány meséket mondana;
Azonba' én mégis oly vakmerő vagyok,
Hogy egy csinos mesét mondani akarok.

Mesémben nem lesznek tündérek, tatárok,
Minmagunkon történt meg az egész dolog;
És azért remélem, hogy végig hallgatják,
Különben jót állok, hogy még meg se bánják.

Szólni ...

Mezítlábas gyermekkorom porát
A szél elvitte nagyon messzire -
Nem gondoltam , hogy a világ ennyit
Fordul velem, és elvisz ennyire.

Akkor még oly tiszta volt a patak,
Abban fürödni jó volt oly nagyon-
Minden lépésem anyám figyelte:
Ki-ki nézve a konyhaablakon.

De hol van már az a konyhaablak?
És hol a patak?hol van az anyám?
És ...

A fák kopasz ágai markolnak az égbe
a csendes éjszaka meghitt sötétjébe.
Ebbe a nyugodt, eszményi környezetbe
csak néhány lámpa és egy reklám világít be.

A komor, sötét égen csillagok nem látszanak.
Útjukban sötét fellegek tömbjei állnak.
Csak néha-néha egy-egy kutya ugatása
ad hangos aláfestést ennek a hangulatnak.

Mandulavirág, kedves mandulavirág,
Azt súgod, sugallod: télnek vége,
Fel a szép tavasz közeledtére,
Többé nem lehet ilyen zord világ!

Mily bátor vagy is, te kis semmiség!
Nem félsz hogy a tél újra vicsorog?
Fagyos szelek fújnak, a könny csorog,
Kis virág voltál, leszel csurom jég.

Az életösztönöm azt diktálja:
Ezt a lépést ...

Gondold azt, hogy hozzám tartozol,
Nem véletlenül:
Mint bőrödhöz a napfény,
Hogyha napozol-
Hanem úgy,mint
A csónak a tóhoz,
A pihe a tollhoz,
A toll a rucához,
Háztető a házhoz,
Gyermek az anyjához:
Aranyos zsinórral,
Mely nem szakitható
Soha-soha széjjel-
Mert ezt mi kötöttük
Őszintén, igazán
Örök ...

Vágányod a múltból a jelenbe görbül
ahogy ki-, sbedöcögsz a Nagyberekből.
A jelenben döntenek rólad a múltad nélkül?
Hogy lennénk mi meg lényed és léted nélkül?
Az embereket a természetbe viszed.
Hogy hosszú életű vagy? Ezt nem csak Te hiszed.
Életed nem érhet véget!
Kisvasút! Mi Téged nagyon szeretünk!
Örülünk, hogy részben ...