Szépen, lassan kinyílok, mint egy rózsa,
Ki arra jár, megérinti illatom.
Lebegünk a Titkok Birodalmában,
Aranyos, puha, vörös bársonyon.

Megjött a Herceg, fehér a szakálla,
Felébreszt egy éves szendergésemből.
Ajkán a szerelem vörös virága,
Erőt merít különös lelkemből.

Illatos, gyönyörű a mi ...

Fekete bársony ing és fehér szakáll,
ez a férfi a teljes harmónia.
Furcsa érzés, mi mostan megtalál,
tudom ennek így kell alakulnia.

Sejtelmes mosoly, csibészes nézés,
rugalmas járás, sok ész és merészség.
Ez már a második, döntő lépés,
elszállt a gond és semmi nehézség.

Csábítgat, hívogat engem a hegyre,
„gyere ...

Veled egy ideje könnyebb az élet,
Te vagy nekem a titkos támaszom,
Megismertelek, ezt köszönöm neked,
Fénylesz, mint napsugár nyári alkonyon.

Színes világod magával ragad,
Viszel fel magasba a felhők fölé,
Érzem, átjár szerető oltalmad,
Hívnál gyakrabban a két karod közé.

Mi ez az érzés mi néha megtalál?
Számomra nem ...

Szempillád feketén,
égetőn-avaron,
Hozzád merül csendesen,
életem-alkonyom.

Elmerül benned,
Vezetve Téged:
Egybefon Veled
Megmentve dédelget...

Kellesz nekem, mint virágnak a víz.
Kellesz nekem, mint betegnek a remény.
Kellesz nekem, mint gyermeknek a szülő.

De nem úgy kellesz, mint betegnek a halál.
S nem úgy, mint gyermeknek az árvaság.
S mint virágnak szárazság.

Úgy kellesz nekem, mint egy falat kenyér.
Úgy kellesz nekem, mint a levegő.
S úgy kellesz nekem, mint az ...

Szemedben a csillagok,
Fényesek akár az angyalok.
Én szememben a nappalok,
S téged látnának, de messze vagyok.
Veled lenni, átölelni
Ezt kellene, örökké tenni!