Ebben a porszemnyi galaxisban,
A nem is tudom milyen regiszteres naprendszerben,
A Föld nevű bolygón, egy kicsi országban
Nagy vita folyik kocsmákban,
És az egyéb, ilyen helyeken:
Jól váltottunk-e a rendszeren,
Nem lenne-e jobb a régi rendszerben,
Amikor volt munka és kenyér,
Mindig volt mit egyél,
S aki a napot lopta:vagyis henyél,
A ...

Mindig azt kérdezem Tőled :
- Mondd Kedvesem, hol a Végtelen? -
És mindig csak mosolyogsz...
Olyan huncut cinkosággal,
de szemed beszél helyetted!
- egy nap megtalálod Egyetlenem! -
És Én elhiszem Neked, mert szeretlek
s nem gondolunk most a holnapra,
az ebből kiinduló gondolatra,
mert mi sohasem karcoltunk ígéretet
egymásba...
Mégis ...

Látom magunk, amint a piciny szobában
egymás testében-lelkében elmerülve
hagyjuk, hogy formáljon
szelíden vagy éppen őrülten a vágyunk...
Az idő mindent újra ad...- mondják.
(és kapaszkodom e szavakba)
Mert ezekkel a szavakkal
vigasztalom magam,
mikor lüktet bennem
egy kérdés:
- látlak még? -
Minden elválás egy apró
kis ...

Ahogy a tollam elindul a papíron.
A gondolataim szárnyalnak messze.
Mert csak ő az ki írja mindezt.
Az-az a rólam szóló történetet.

Mindig vigasztal és segít a bajban.
Megment minden percben, órában ha akarom.
Ez a toll emel fel és ez mi éltet.
Szeretem is addig míg csak élek.

A Toll igen őt kezemben tartom.
S ha kell első nagy ...

Hanyatlani készül elátkozott lelkem,
Széltől válik porrá gyönge lelkem.
Csak nézz rám ismét, itt állok előtted,
Rám is pillant egy vizslató tekintet,
Egy sárga szempár amiben lassan elégek.
De mielőtt mindezt megtenné velem,
Barátként néz rám és simogatja fejem.

Én az élettől néptáncot kértem,
De ehelyett mégis balettot ...

A szívem már egyszer megfagyott,
Mert Renike 3 hete elhagyott.
Azóta változik a lelkem,
Örült zenétől zsong az én fejem.

Farmerem maradt és a tolltartóm,
De lassan ezeket is eldobom.
Valójában az zavar, nagyképűnek tartasz,
És mindenkiben azt látod amit akarsz.

Hát igen ez lennél TE,
Aki magát előttem eltemette.
Testemet ...