Hanyatló bíborvörös Nap sugara fesse meg arcodat,
Legyek én, és fénye, akik csókoljuk pirosló ajkadat.
A fellegek mögül sóvárgón mosolyogjon reád a Hold,
Ruhád irigyli, amelyet a bíborszínű Nap bemázolt.
És öleljen még, ezernyi csillagsziporkázó sugara.

Titkos szerelem a szürke köveken ,
meghitt ölelésben a múlt és a jelen.
Az öböl kihalt, majdnem kiszáradt már,
jövőnkről énekel egy ismeretlen madár.

Szótlanul állsz, én majdnem könnyezek,
titokban szeretni,nekünk így lehet.
Nem boldog az ki soha nem könnyezett
nem szeretett az, ki nem szenvedett.

Kezem a kezedben, nézek a ...

Hová tűnt az igaznak hitt boldogság?
Boldogság volt-e, vagy álnok hazugság?
Mitől válik keserűvé az édes pillanat?
Miért tud fájni, ha érzed, becsaptak?

Ki tudja mit tartogat számodra az élet,
Ki sosem volt boldog érdemel-e szépet?
Elrepül feletted vágyad kék madara,
Bezárul előtted egy kalitka ajtaja.

Boldogabb-e ki sohasem volt ...

Csattog a metszőolló. Itt a szüret!
Étkezésre csábítanak a szőlőszemek!
Alakjuk szépséges, sőt, mi több! csodálatos!
Ízük felséges, nagyon finom, varázslatos!

A múlt évek munkáinak eredménye
csúcsosodik ki abban az ízélményben,
ami kizárólag akkor mutatkozik,
amikor a számban a sok szőlő szertefoszlik.

Íme a múlt munkája ...

Süvít az őszi szél, beletúr gyér hajamba,
Átfújja elgyötört testemet, korbácsolja.
Fázom, összébb vonom kabátom a mellemen,
Fölnézek az Égre, fellegek versengenek.

Ültemből felállok, tovább megyek, merengek,
Arcomba bogarak, szikrázó homokszemek.
Testemnek ütköznek, ám kínt okozva fájón,
Hulló satnya falevelek, tört ...

Finom meleg a március vége,
lágy szellő száll a falu felett,
arcomat pont úgy simogatja,
mint néha két édes kezed.

Ez a nap kétszer különleges,
először, mert újra látlak téged,
nézhetem arcodat, mily helyes,
s élvezhetem imádott lényed.

És ma van a születésnapod,
együtt vagyunk és ünnepelünk,
ajándékul tőlem ezt ...