S ahogy a nap nem látszik a havas felhőtől,
Úgy a földön a hó nem olvad el melegétől.
Beborítja a hatalmas végtelent, s így az angyal:
„Ez az idő, amikor a szeretet küzd a faggyal.

Én eljövök hozzátok minden évben,
S azok ragyognak majd vakító fényben,
Kiknek szívük melegebb, mint a nap,
S alattuk a hó mégsem olvad.

Mert ők a ...

Mindennap csak azt hallod, milyen volt régen.
Boldogság villant akkor a fiatal szívekben.
Megcsillant a vágy és az erkölcsök más nevében szóltak.
Elmélyülve az élet, unalmasabb felében szüntelen álmodoztak.

Reggel kilépsz az ajtón, máris a kezedbe nyomják
A világról szóló híreket, amik nem az életed alkotják.
Szembenézel azzal a ténnyel, ...

Ne nézz rám most kérlek!
Szememből a könnyek
Hullnak utánad még,
Ha elhunyt álmom keresnék!

Csak most ébredek s már fáj,
Nincs esély, hogy megtalálj!
Szívem messze van tőled rég,
Számodra egy elfelejtett emlék.

S hogy tudjam mit ér egy összetört szív,
Egy tönkre tett vágy, mi vissza nem hív,
Egy értetlen szó, mi ...

Láttam már sok háborút, mi véres szenvedést követelt.
Szabaddá vált lelkek sorra lépték át a mennyország kapuját.
Rossz emlékek sorra igázták elménk gondolatát,
Még a halál véget nem vetett minden vérontó csatát.

Hittem egy békés jövőben,
Hittem a hősök szívében.
Hittem, hogy új világ vár ránk,
Hittem, hogy újra támad egy ...

(Marian Cozma emlékére)

Tehetség volt, ki látta ezt vallja.
Erős, kitartó; e szót már nem hallja,
Mert a kés nem csak szívét szúrta,
Hanem lelkünk legmélyét, mi így ezt súgja:

Bár elmentél tőlünk, itt hagytál bennünk,
De téged mindörökké megőrizünk!
S a búcsú könnyek, mit utánad küldünk,
Talán nem sokat ér, de ...

Lelkemben nagy a nyugtalanság,
Az életben nincsen Igazság.
Egyszerű szegény embert az ág is húzza,
Betegségben megaláztatva.

Fehér köpenyes emberek,
Kiknek dolga a gyógyítás lenne,
Szegényt és gazdagot egyformán kellene..
Sajnos nem így cselekszenek.

Miért vagyok szegény, szeretném tudni,
Válasz már nincs e ...