Két éve megváltozhatott volna életem,
De a sopánkodás nem változtat az éveken.
Mégis milyen más lenne , vele együtt lehetnék,
S kezem kezébe összefonva tehetném.

Miért, miért magamban mindig ezt kiáltom?
Ha kell érted a tízpróbát ezerszer kiállom!
Szürke a flaszter és szürke az élet.
Ezt színezi az égbolt mert ő kék ...

Új fejezetet kezdtem, életem másképp látom,
Nem mámorban úszó képek a világon.
Elvetem a rosszat és látom a jót.
Nem süllyedni hanem kikötni látom a hajót.

S tudom bent állok az élet medrében,
S lassan fulladok bele a valóság szagába.
A mederben a szagtól, ezer sebem feltépem,
A fulladás mi lassan vezet a megváltó halálba.

Nem ...

Mikor léptem utoljára virágos réten?
Mikor veszik azt észre ,hogy én éltem?
Mikor látnak engem embert ölni mikor?
Mikor meghalok mindenki sárba tipor!

Tudom én, hogy nem így kéne lennie!
Nem kéne életem egyesek szerint álomvilágban élni.
De nem fogok én íly emberek közt élni!
Elmegyek és a valóságot hátrahagyom ,
Emlékeim táborában ...

Most mit is tudnék írni?: Károly, költő sosem volt.
Furcsa napokat élek, hol semmi sem ragyog minden holt.
Egy élet gyötört ember, szemébe nézni mindig féltem,
Mégis megtettem és rökönyödve láttam, ott volt Isten.

S mégis itt állok jó távol tőletek egy réten,
Gyönge falusi legényke, ki semmit sem ért éppen.
Gúnyolják és tiporják gyönge ...

Sötét éjszakában lépteim zúzzák darabokra a csendet,
S én az összetört szilánkok tengerén lépkedek tovább.
Egyre nehezebben haladok, a köd a hideg padkára ránt..
Érzem bordáim roppanását a padka peremén.
A fájdalom láncol a földhöz, tudom rossz úton járok én.

Megpillantok egy lépcsőt ahonnan csak fakón látszik minden.
Ez a hely ahol a ...

Csak barátok vagyunk...tudod hogy fáj ez?
Mintha szíven szúrnál, de már nem érez.
Mióta elhagytál nem dobog, csak fáj,
Széttörött, többé nem lesz egész már.
Akkor nem tudtam mit vesztek,
De azóta minden nap szeretlek.
Minden egyes nap felejtek,
Egy apró, de közös emléket.
Tudom most már, mást ölelsz,
Most már akár meg is ...