Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!
Gyerek
Szerelem
Élet
Érzelmek
Ünnepek
Születésnap (47 db), Névnap (21 db), Karácsony (194 db), Szilveszter, Újév (77 db), Húsvéti locsolóversek (43 db), Valentin-nap (26 db), Nőnap (60 db), Anyák napja (76 db), Ballagás (98 db), Farsang (13 db), Húsvét (58 db), Húsvéti versek - Angolul (11 db), Húsvéti versek - Németül (8 db), Esküvői (13 db), Mikulás (40 db), Apák napja (11 db)
Világ
Idegen nyelvű
évszakok
Kiemelt szerzők
Kustra Ferenc József (2583)
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
Erdős Pál Attila (1437)
Halász István (1031)
Pogány Géza (398)
Lelkes Miklós (389)
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)
Legújabb versek
Néha már csak egyvalami segít,
Egy barát, ki mindig mindenben segít.
S nem hagy cserben, történjen bármi,
Ott van mindig, nem kell várni.
Egy társ, egy igaz barát,
Kiből sugárzik a boldogság.
Kiből csak egy van, s nem több,
Kire számíthatsz, ha az élet szennye letör.
Aki veled van bajban, jóban.
Lényeg az, hogy akár fagyban vagy ...
Egy barát, ki mindig mindenben segít.
S nem hagy cserben, történjen bármi,
Ott van mindig, nem kell várni.
Egy társ, egy igaz barát,
Kiből sugárzik a boldogság.
Kiből csak egy van, s nem több,
Kire számíthatsz, ha az élet szennye letör.
Aki veled van bajban, jóban.
Lényeg az, hogy akár fagyban vagy ...
Olvasták: 901
Az Ön versének a helye...
Tavaszi hajnalon napsütésre,
Boldog szívvel ébredek.
Fának nagy zöld lombját,
Fújja szél levelét, virágát.
S madaraknak zengő énekét,
Régi idők fájdalmas emlékét.
Valami szürke, valami sötét,
Akár az emlék, jön felém.
Feltámad a szél, fújdogál;
Felettem a sok-sok madár,
Vész kiáltva menekül.
Vész kiáltva ...
Boldog szívvel ébredek.
Fának nagy zöld lombját,
Fújja szél levelét, virágát.
S madaraknak zengő énekét,
Régi idők fájdalmas emlékét.
Valami szürke, valami sötét,
Akár az emlék, jön felém.
Feltámad a szél, fújdogál;
Felettem a sok-sok madár,
Vész kiáltva menekül.
Vész kiáltva ...
Olvasták: 628
Erőtlenül pislákoló petróleumlámpa
világít rá szürke ködben fulladozó,
áttetsző miriádnyi kis világra,
didergő emlékek elfojtott bús hadára,
hajdani tündérképek kinyújtott karjára,
negédes érzések elkobozott fantazmagóriájára,
immár reszkető ábrándok néhai zamatára,
sötét kazamatába zárt, elátkozott históriájára.
világít rá szürke ködben fulladozó,
áttetsző miriádnyi kis világra,
didergő emlékek elfojtott bús hadára,
hajdani tündérképek kinyújtott karjára,
negédes érzések elkobozott fantazmagóriájára,
immár reszkető ábrándok néhai zamatára,
sötét kazamatába zárt, elátkozott históriájára.
Olvasták: 597
Vörhenyes, lidérces, kápráztató fény,
Valami sűrű ködben elinaló lény,
voltaképpeni, megidézett isteni én
vak moraja üt fel, néhai remény.
Viszkózus, sötétzöld, sárgás kéj
vonaglik. Lelkemben az éj
vaskos, súlyos vértezetként
vészjóslóan mered, megannyi év,
végérvényesen elvesztegetett egész,
vissza soha nem ...
Valami sűrű ködben elinaló lény,
voltaképpeni, megidézett isteni én
vak moraja üt fel, néhai remény.
Viszkózus, sötétzöld, sárgás kéj
vonaglik. Lelkemben az éj
vaskos, súlyos vértezetként
vészjóslóan mered, megannyi év,
végérvényesen elvesztegetett egész,
vissza soha nem ...
Olvasták: 577
Sápadt hold, koszos felhők,
könnycseppekbe mártogatott tárogató
sír fel, bánatot rejtő kendő
takar el arcot, hályog hangot.
Rőt lárma lobban, üzekedő,
irizáló melódia tátog, maró
fény hatol át elkenődött árnyat,
foszlányt, szólamot, szótlan árok
mélyén kókadozó, tébolyodott álmot.
könnycseppekbe mártogatott tárogató
sír fel, bánatot rejtő kendő
takar el arcot, hályog hangot.
Rőt lárma lobban, üzekedő,
irizáló melódia tátog, maró
fény hatol át elkenődött árnyat,
foszlányt, szólamot, szótlan árok
mélyén kókadozó, tébolyodott álmot.
Olvasták: 708
Megbabonáz lelked tükre,
Amit mutat, nem kevésbé.
Akár ajkad harmatozása,
Mint a vörös naplementéé.
Szót érdemel mosolyod is:
Milyen rejtett, olyan édes,
Csak látni e víg cselekvést,
Fantasztikus és kedélyes.
Koronád, a bársony anyag,
Mindkét vállra fektet engem.
Csodálatos! Aranyérmes!
Tán belőle jut is ...
Amit mutat, nem kevésbé.
Akár ajkad harmatozása,
Mint a vörös naplementéé.
Szót érdemel mosolyod is:
Milyen rejtett, olyan édes,
Csak látni e víg cselekvést,
Fantasztikus és kedélyes.
Koronád, a bársony anyag,
Mindkét vállra fektet engem.
Csodálatos! Aranyérmes!
Tán belőle jut is ...
Olvasták: 659
