Fákon himbálózó
picinyke lény vigad:
Egy apró virághad.
Mostohán szélnek szegülnek.
Repülnek.
Felhők gyűlnek.
Madarak elrepülnek.
Ami marad csak az ünnep.
Makacs tartással hevülnek.
Izzó szárnyak szenderülnek.
Paradicsommadarakként
zizegnek
Bomlanak, robbannak a napon.
Úrrá minden iszonyaton.
Bolyhos felhő ...

Utazom a villamoson,
az emberek
közönyös arccal ülnek,
csak néznek
nem beszélnek,
nem örülnek,
nem szeretnek.

Én állok, velük utazom
őket nézem,
szólnék, de nem lehet.
Szólok. Jó reggelt.
Ők csak ülnek, néznek,
nem beszélnek,
nem örülnek,
nem szeretnek.

Leszállok, másik villamosra ülök.
az emberek ...

Cica Mica nagy a farka.
Nagyon sokszor azt csóválja.
Most csak nyugodtan lóg a farka,
így várva a gazdasszonyra.

De most Ő mégsem várva
napozik az ablakukban.
Azaz Őkelme csak napozna,
ha a Nap le nem nyugodna.

De a Napocska lenyugszik!
A cica nagyot nyújtózik.
Indulna éji vadászatra,
ha nem volna olyan lusta.

Így hát ...

Balaton a tájon lustán terül széjjel
és egyesül az égbolt tündöklő kékjével,
majd új színt visz e tündöklő tájszépségbe
a túlsó partnak csodás, álomszép szürkesége.

A hullámok a Balatont gyengén barázdálják.
A reggeli fények a tavon szelíd táncuk járják.
A parton a fákat gyenge szellők simogatják.
A füvet a Nap fényei ...

Badacsonynak komor sziluettje
tűnik a buszablakból a szemünkbe.
Egy szépséges hegyi útszakaszról
látunk egy-egy szép részt a Balatonból.

Majd az autóbuszunk menten tovább halad
az évszázados fonyódi fák lombjai alatt.
Az elsuhant szépséget lelkem megőrizte
és bennem e verssorokat az megszülte.

Evezőlapátok kinn a parton
nagy utazásokról álmodnak.
Miközben kinn vannak várakozón
néha picit azért megmozdulnak,

vagy lehet, hogy mégsem? Talán csak én látom úgy,
mert a lenyugvó Nap fénye kúszik végig rajtuk?
Távolabb egy hullámlovas deszka lapul
csendben. Ő már szintén semerre sem mozdul.

Ezek a tárgyak itt révedeznek ...