Sokat esett az eső,
Ebben a hónapban;
Jöhetne már a szárasság,
Ebben a városban

Nincs pár perce most is,
Hogy kisütött a nap;
S hogy hazafelé menet,
A suliból, elázott a lap

Már mosolyognak a felhők,
És szépek;
Ki sütött a nap gyertek ki,
Most népek!

Addig gyorsan játszunk,
Míg nem kezd el újra esni;
A ...

Kérlek Szerelmem, ne hagyj itt vele!
Mindig felteszi azokat a fura kérdéseket:
Mikor lesz már vége? Mi értelme az egésznek?
Kérlek! Ne hagyj itt! Utálom a kérdéseket.

Te elmész, s mi kettesbe maradunk az üres cellámban.
Csak ő, meg én. Mint a legrosszabb rémálmomban.
Lelassul az idő, örök valóságnak tűnik mindegy egyes pillanat.
Ketten? ...

Fájnak az emlékek, kiűzik szellemem
Testemből, s csak egy üres test
Maradok, aminek nem sok értelme van
Főleg, hogy belül már nem él, meghalt.

Könnyem sosem fogy el, örökké
Hullani fog, s nem segít többé
Semmi, úgyan lehet hogy jókedvvel
Láttok néha, de ez csak álarc, mely szólal nemmel.

Belső fájdalommal küzdve
Nem látom ...

Kicsi szemed tengerkék.
Oh de beléd szerettem én.
Minden nap rólad álmodom.
Illatod az én mámorom.
Csendes éjjel csak rád gondolok.

Quippe ubi fas versum atque nefas: tot bella per orbem tam multae scelerum facies; ... Vergilius


PÁSZTOR

Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szava végre?


KÖLTŐ

Hallgatom, úgy teli zajjal az erdő, itt a tavasz már!


PÁSZTOR

Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát.
Most lágyan mosolyog, de ...

Meztelen est sóhaja hull
arcomra, s puha szénpillái
lágyan magukba hunynak. Csillag-csendet
iszom a holdfény vánkosán,
csupasz vállamra simul
gyöngyköntöse. Álom lián nyíl
a percek tenyerén, csókolva reszket
fölém az éj...Ében-mámorát
kortyolom, míg leheletszirma
átölel, s akár derengő emlékfűz,
rám hajolva ...