Kerestelek. Kezemben fáklya.
Pillám fésűje túrt bele
a laza kontyú éjszakába.

Elrejtőztél. Nyomod se volt már.
Se hang, se fény, se buborék.
Talán előlem bújdokoltál?

Hallgatásod jegében dermedt
csuklómat forgattam feléd.
Így vártam mindennap kegyelmed,

Ilyen sámáni révületben.
Aztán zörrent a holt avar
s ott ...

Sün Simi némán sündörög.
Csendben van, nem dübörög.
Lopakodik a világban.
Meghúzódik a bokrokban,

csendes, sötét pincesarkokban,
félreeső nyugodt odúkban
és ha néha támadója jön neki,
hegyes tüskéit kifeszíti!

Megdöfi a cicus, kutyus orrát!
A világ hallja azok jajszavát!
És Sün Simi csendben tovább ...

Megigézett a szemed te szép leány
Te leszel az én arám
Házasodni akarok
Mert az nagyon jó dolog
Megérett egy szerelem
Házassághoz vezetett
Kincsem babám úgy szeretlek
Karjaimban megölelek
Csókot adok én néked
Úgy szeretlek én téged
Fürdünk majd a boldogságban
Együtt élünk egy szép házban
Nem hagylak el én soha
Élj ...

Óvakodó lassúsággal
jelzi a Nap, Itt a hajnal!
Az éjszaka sötétsége
eltűnik a fény jöttére,

majd szétterül a fény a tájon.
A Nap fénye lesz úrrá a tájon.
A Balatonpartnak őszi csendje
lassan lopta be magát a szívünkbe.

Fárasztó dolog gyógyulni,
kicsit elfáradtam.
Szeretnék borral búsulni,
túl sokat búsultam.

Szeretnék boldog lenni,
talán az vagyok.
Kételkedésem egy tenger,
lehet belefulladok.

Az eszem egy, sok közül,
a szívem saját,
Kár a kettő nem üdvözül,
egymással nem barát.

A eszemért szeretnek,
nem bánom már,
A ...

Csendes méltósággal borul az éjszaka a tájra.
A Nap búcsúzik így, lassan, mintha neki ez fájna.
Elmúlt egy szép nap. Itt volt a fiunk, s az unokánk.
A boldogság meghitt, szép érzése köszöntött ránk.

Amire e versnek sorait leírom,
a legteljesebb nyugalom terül szét a tájon.
A fák, a növények bársonyos zöld színe
lassan olvad bele az ...