Ó, hogy szeretem a Történelmet;
Lenyűgözött a versek hada.
Tanár csak beszélt és, csak mondta,
Néha ütötte egymást egy-két szava.

Mint, ahogy kutyának a csontra,
Úgy csorgott a tudásra nyálam.
Ujjaim kulcsolva térdek között,
Padnak dőltem és görnyedt volt a hátam.

Úgy hallgattam sok \'okosságot\',
Szép ...

A humor és az együttérzés...


Az élet nagy adománya a humor,
amely szinte mindent megmenthet. Mihelyt
felbukkan, ingerültségünk elillan,
sértődöttségünk a múlté lesz, míg e

helyekre a derűs szellem léphet. Az
emberi lény igazi ...

Talán
még emlékeznek rám?
ahogyan hangos kopogással
rohanok az úton.

Talán?
még hallják a hangomat
a fülekben szól a dalom
mert nekik énekeltem.

Talán?
még látják az arcom
és könnyeim csorgását
érzik kezükben
megfáradt tenyerem szorítását.
mert
egy tőről fakadtunk
mint a ...

Belesüllyedt a tófenék lágy iszapjába,
ahová egy bőszült, csúnya vihar belenyomta
egy balatoni vitorlásversenyen indulva
a tőkesúlyos testét oldalra fordítva.

Mint sejthetik, vitorlásról szól ez a versem.
Nemrég volt a balatoni ,\'Kék Szalag\' verseny.
Óriási vihar volt az első versenyesten.
Sok vitorlás maradt a Balatonba ...

\'Ha az óbor volna jobb...\'

Spanyolhonban letelepedő magyar
barátom már régóta borszakértő
szerepben tetszeleg. Vendégként fanyar
képpel fogadtam, amikor a féltőn

őrzött régi vörös borából kínált
meg ...

A tehetséges és a zseni...


A tehetséges ember kitűnik
képességeivel, rendkívüli
dolgokat képes már megoldani,
amit, jóllehet, ki kell bontakoztatni.


Mondhatjuk azt is, a tehetségek
tán a láng erejével felérnek,
ámde a zsenialítás lehet
maga a tűz, mert a zseni a ...