Mára élesen látod az egykoron könnyedén ócsárolt életedről faragott képeket,
Eközben hajthatatlan elképzeléseid, egytől egyig esztelenség tévútjára vezet!
Bár sohasem ereszted a csalfa délibábokként tovatűnő felesleges vágyálmaid,
Gigászi sziklaként tántoríthatatlan maradsz, némán magadba zárva gondjaid!

Olykor a látszat édesen suttogó ...

- Van valami felettünk??
Ha már nincs miben reménykedned, ezt kérded magadtól...
Van e valami, amihez fohászkodhatsz és utolsó sírástól remegő szavaidat mondhatod...
Nézel az égre és rozsdás késsel átdöfött szíved fájdalma miatt,
Üvöltesz az éjszaka nagy szemének, mint egy magányos csorda nélküli farkas...

- Víz fog körül...
Nem sok, ...

-Mikor az élet nagy ritkán kedves hozzád,
és ledob neked az asztaláról egy apró morzsát,
te nem tudsz vele hirtelen mit kezdeni.
A gondolataidtól nem is tudsz pihenni!
Tipródsz, tétovázol, toporogsz...

-Igen! Ember te tétlen vagy!
Szólal meg benned a gondolat.
Csináld! Indulj! Menj már!
Nagy levegő, és újra csak vár...

-Félsz, ...

Nagyobb bűn lehet e annál
Mint gyereket bántani
Tettel, vagy szóval,
És vicsorgó foggal
Engedni látszani
Saját gyöngeségünk mámorát?

Minden baklövésünk visszhangzik
A közeli jövőben
És túl élesen ahhoz,
Hogy ne verjük a falhoz
Azon lendületben
Fejünket, hol sorsrontó gondolat lakozik.

Kisdedet kell uralnunk ...

Kovácsműhely

Csak egy üllő, nem más,
És jó nagy kalapács -
Közbe persze menne
Derekas fujtatás...
Mikor aztán fehér,
Hószinű lesz a vas:
Kikapni a tűzből-
Jöhet a nemulass!
Formálódna mindjárt
Ahogyan akarjuk-
Nem is szólna vissza:
Mert szólni sem hagyjuk!
Amit mi akarunk,
Azt formázná a vas-
Makacskodna ...

A nővérke, a rabbi és a beteg...


- Üdvözlöm nővérke - köszön kedvesen egy rabbi,
amikor is a kórház pultjánál jelentkezett.
Értesítettek, hogy egyik betegük a mai
napon látni kívánja a szerény személyemet.

A nővér teljesen tanácstalan lévén, próba
szerencse alapon, benézett egy ...