Egyszerre forrása legnagyobb gyengeségünknek,
és minden bennünk fellelhető erényünknek,
egyszerre adhat szépet, gyönyörű álmokat,
vagy emészthet minket akár a kárhozat.

Gyengévé teheti lelkünk akár egy gyermeké,
vagy éppen múlása tehet minket erőssé.
Szerelem melynek múlása kegyetlenül fájhat,
társulhat mellé csalódottság és ...

Nem tudok sírni többé már,
a fájdalom börtönébe hiába zár.
Kiszáradtak könnyeim mint sivatagi tavak,
hiába voltak elszálltak a szavak.

Könnyeim mind porba hulltak,
bókjaim hozzád hiába szóltak.
Rájuk már senki sem felel,
szerelmünk emlékét hó fedi el.

Szívemben minden megfagyott,
mióta ő egyedül hagyott.
Arcomra ...

A viszonzatlan szerelem mindig tovább tart,
vadul tomboló ősi ösztönök mely feléje hajt,
végül mégis kielégítetlen marad minden vágyad,
rákényszerít arra, hogy reménytelenül hiába várjad.

Ám a hirtelen fel lobbanó heves kölcsönös szerelem,
gyakran sokkal szeszélyesebb, múlandó érzelem,
melynek édesen zengő kecses dallamát,
végül ...

Tudod-e, hogy mi a magány?
Egyedül ébredni egy fagyos éjszakán.
Mikor hozzábújnál, átkarolnád kedvesed,
átölelnéd, de akkor jössz rá: már nem lehet.

Tudod-e, hogy mi a fájdalom?
Az érzés, hogy akár örökké várhatom.
Várni valakit aki nem jön többé,
szívedbe zárni emlékét őrizni örökké.

Tudod-e, hogy mi a ...

Nap mint nap felteszem a kérdést:
Miért hagy el mindenki akit szerettem?
Nap mint nap megpróbálom leírni az érzést...
Azon gondolkodom: Vajon mit vétettem?

Nyugalmat úgy tűnik hiába is kerestem,
vannak dolgok amiket soha nem feledtem.
Nincs velem már senki kit szerettem.
Angyal! Kérlek segíts elmennem.

Nap mint nap maga a pokol,
elmém ...

Távol a várostól,
attól ki rám gondol,
távol az álmoktól,
messze a barátoktól.

Egyedül az úton,
elmerengve a múlton,
járatlan utakon lépkedek,
lassan a tudatára ébredek.

Egyedül maradtam az életben,
messzire sodort a véletlen,
elhagytak azok kiket szerettem,
új utat kell keresnem.

Egyedül vagyok és ...