Köszöntjük a Poema.hu honlapján!

Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!

évszakok

Kiemelt szerzők

1209 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
320 
1966 -
Judosok közt költő,
Költők közt judos.
1178 
1124 
1152 
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)
1187 
1264 
1972 -
Hegyeshalmi lakos.

Legújabb versek

230 
Tik-tak, tik-tak
Ketyeg az óra
Múlik az idő
s vissza nem jő.

Tik-tak, tik-tak
Már megint;
Szól az óra.
S az a fránya idő;
Meg nem állna;
A mára.

Csak a múlt,
Csak a jövő,
S a ma elmarad.
Olvasták: 642
Részletek
Az Ön versének a helye...
131 
Ne úgy menjünk előre, hogy folyton visszanézünk,
mert akkor csak könnyes lesz a hátunk,de
semmit el nem érünk.
Mindenkinek tiszta szívvel haladni kell a korral,
mert az élet jót is hozhat, s nemcsak rosszat forral.

Előttem fekszik egy kis állat az avarban holtan.
Neki már jelene nincs, csak ösztönösen élt múltja van.
Ám fenn a magasban fiatal ...
Olvasták: 428
Részletek
Házibuli az erdőben...



Egy erdei állat
gondolata merész:
házibulit szeretne,
de nincsen zenész.
Medve, kinek hallása jó,
lesz gitáros
ám zenélés közben vedel,
mert iszákos.

Lehetőségét észleli
egy ...
Olvasták: 350
Részletek
Fogyókúra


Barátomat, Sándort rávette neje,
hogy minden reggeli után egyen meg
egy fokhagymát, mivelhogy ez a legjobb
fogyókúra. – Sikerült megzaboláznod

a kujonod? – nevettem az ötleten.
-Nézd,jót tettem Sándorral, már összesen
kilenc kilót adott le, ám azóta
minden nő elkerüli, erről ...
Olvasták: 284
Részletek
208 
E csodás dolog, mit már nem becsülök nagyra,
S az idő kereke sem forog már vissza.
Én nem vagyok a régi, félemberré lettem,
Merénylet volt az, amelyet magammal tettem.

Az öngyilkos hajlam mely uralkodott rajtam,
Emberi segítséget senkitől sem vártam.
Meghalt a lelkem, amely engem emberré tett,
De az Isten lelke az, ami e Földön ...
Olvasták: 670
Részletek
194 
Tündérlányok bűv-körében töltöttem az éjszakát, megkérdezték,
hogy kerültem közéjük ily távolból, a láthatatlan semmin át.
Mosolyogtam, nagyon bölcsen figyeltem a szavukra, körémgyűltek
mindahányan egy-kupacba, szivárványszín tarka-cuccba,
leültek a homokra.

Buta vagyok, csak csapongok, elfelejtettem, hogy mi a fontos:
szánon jártam, ...
Olvasták: 618
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére