Köszöntjük a Poema.hu honlapján!

Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!

évszakok

Kiemelt szerzők

1150 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
266 
1966 -
Judosok közt költő,
Költők közt judos.
1125 
1074 
1095 
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)
1124 
1208 
1972 -
Hegyeshalmi lakos.

Legújabb versek

107 

A szépség iránti fogékonyságomat
édesanyámtól örököltem, ami olyan,
akárcsak egy hangvilla, elkezd zümmögni
pindurka agyamban, mihelyt valami csoda -

szépet felfedezek. Nagyon hálás ...
Olvasták: 458
Részletek
Az Ön versének a helye...
154 
Nagyon hiányzik az ifjúságom deleje,
mosolyod alól fehér fogsoroddal igéztél meg,
még jobban bódított fénylő tekinteted,
szemedből sugároztak szédítő csillagok,
amerre jártál, betöltötte a fény a világot,
tapintott, magához vonzott a hangod,
kezeidtől magmaként izzott az arcom,
régi dallamok életre kelnek,
mert ...
Olvasták: 388
Részletek
160 
Gomolyfelhők borítják az eget,
nem szellő lengedez,
hideg szél hasítja bőrömet,
megszokhattam volna már...
Voltak felettem
bárányfelhős kék napok,
zöld fűben fekve
néztem a napot,
két csillag világított rám szebben,
mint a világűr összes fénye,
melengetve átölelte testemet,
élvezettel szálltunk,
mint két villás farkú ...
Olvasták: 442
Részletek
Két öntudatos ősember,
egy másik fiatal társukat
nézi nagy figyelemmel és éberen,
aki nagy köveket vág úgy a
...
Olvasták: 307
Részletek
117 
Mindent előkészítettek a csípő-
műtétemhez, ámde valamiképpen
engem a kórteremben felejtettek.
Mi mást tehettem volna, a miértre
magyarázatot kerestem. Azonmód
a műtőbe csoszogtam, hol tűzfészek
alakult ki, s nekem estek: - Hol késett?
Már elkezdtük Ön nélkül a műtétet...





(Budapest, 2012. február 14. Erdős Pál ...
Olvasták: 419
Részletek
148 
Megtanultam én a
kételyekkel, félelemmel
telített reggelekkel élni,
ezt a változást,
csomózza ostobaság
össze-vissza,
nem akarok sassal szállni,
konok lelkemet
nem lehet eltéríteni,
nehéz közöny nyomja a vállamat,
ám megigéz a madárénekkar;
hozzájuk sompolyognék titokban -
sziklafalba ütközök,
egy ronda kavicson ...
Olvasták: 386
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére