kiléptél képzeletem ajtaján
porhüvely lett testem, ér
Elmentél hozzájuk vírusos tífuszt
adtál szeretteidnek
emlékeznek majd rád
viszolygó lesz és üres

beleptél egy szárnyas ajtón kifele nézel
magadból ujjad vérző húsba vág
a világ fekete és arany
a naplemente lilás ködben könnyezik
nincsen szemed csak szád
de az ajtó ...

Kilenc évvel ezelőtt még volt Édesapám!
Kilenc évvel ezelőtt még élt Édesapám!
Kilenc évvel ezelőtt még ő fogadott engem,
Amikor a Györöki pályaudvarra

Vonattal megérkeztem.

Kilenc évvel ezelőtt még vállamra tette kezét,
Amikor apát és fiát együtt fényképezték.
Kilenc éve beszélgetett utoljára velem,
Kilenc éve nem ...

hiányod úgy sikít lelkem mélyéről
mint rab-Nap, ki esőrács mögül leskel -
lajtorján hoználak le ég kékjéből
hogy szemed éhén ismét repülhessek

halandó vagyok, taníták Istenek...
vajon kell-e hinnem teljesen szavuk? -
nyomodban járva a Végzet sistereg
és megkövült szívet szül cáfolatul

bársonyzsinór hullott ölembe ...

Élvezem az életemet, mert szerencsére
van egy társam, akivel ezt az élvezetet
megoszthatom. Mindig arra vágytam, egészen
fiatalon is: szeressenek. Éjjelente

megjelent álmaimban, kire vágyakoztam,
ki előbb kedvesem, később életem társa
lett. Nincs más, nem akarok más gyönyört, valóban
csak, amit tőle kapok. Bűnöm, vétkem, hála
...

A jelenben gyökerező jövőnek szép reménye
mutatkozik meg minden egyes rögben itt a kertben.
A kertésznek elszántsága jelenik meg munkájában,
elszántság a jövő termése igézetes álmában.

Ez az álom, ez a vágy a jelen hajtóereje,
amely megmutatkozik a jövőnek termésében,
a jelen verejtékének nehéz áradásában,
a jelen álma jövőbeli ...

Vadul fújja nótáját Nyáriszél
falevelek koncerteznek éjjel -
úgy szeretném, ha közéjük vinnél
összebújnék hangjuk melegével.

Oly nehezen jön most álmom hozzám
talán őt is felkapta egy szellő -
fantáziám rojtosra nyűtt foszlány
míg az éj zöme ékes, zöldellő.

Szempillámon pihen a nyugalom
nem bánja, ha ébren marad ...